Budapest, 1984. (22. évfolyam)

1. szám január - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Változatok az 1984. évi tervre A Fővárosi Tanács elfogadta az 1984. évi fejlesztési tervet. A főváros párt- és állami vezetése már korábban úgy foglalt állást, hogy a gazdasági nehézségek ellenére nem kell változtatni a főbb elképzeléseken, elkerülhetetlen viszont az éves feladatok módosítása. Az elért életkörülmények védelmében meg kell őrizni a fejlesztési és beruházási alap egyensúlyát, s ez csak úgy érhető el, ha csökkentik a tanácsi kiadásokat is. A Városháza a fejlesztési javaslat több változatát készítette el. Sajnálatos, hogy ezek — egy-két részlet kivételével — nem kerültek nyilvánosság elé. Még kísért a régi téves felfogás: csökkentené a Fővárosi Tanács döntési jogát, ha a választók a határozat előtt ismernék meg az egész tervet, sőt azt is, hogy az eltérő vélemények — az érdekellentétek — hogyan tükröződnek az eltérő változatokban. É nézet tarthatatlan, nem fűződik hozzá semmilyen érdek. Az előzetes viták megismerése csak növelhetné a városatyák felelősségét, s még nagyobb érdeklődéssel várná a döntést a közvélemény. S azt is mindenki tudja, nem a városatyák készítik el a tervet. A javaslat — vagyis az igények és a lehetőségek egyeztetése — hosszú ideig tartó közgazdasági, tudományos munka eredménye. Ha már kész az előterjesztés, a tanácsülésen is van mód változtatni rajta. De több lehetőség van menet közben befolyásolni a tervezést, amint ez most is történt. A Budapestben havonta beszámoltunk a tervezés vitáiról. Elsősorban a következő ötéves tervet előkészítő tanácskozásokról. A legszenvedélyesebb vitákat továbbra is a lakáshelyzet váltja ki. Ez jól tükröződik az 1984. évi tervben. A különféle tervezési változatok főként abban különböztek, hogy az új évben hány tanácsi lakás építhető. Teljes volt az egyetértés: ha csökken az állami megbízások aránya, növelni kell a magánépítkezést. De szükség van kellő számú tanácsi lakásra is. Többet pedig csak úgy építhetnek, ha más helyről elvonják a pénzt. De honnan? A vitákat kiélezte, hogy a változatok szerint viszonylag sok egy- és másfél szobás otthont adtak volna át, holott most nagyobb lakásokra van szükség. Ezért a Budapesti Pártbizottság várospolitikai bizottsága ajánlással fordult az illetékesekhez: kedvezőbb arányban tervezzenek 1984-ben két és több szobás lakásokat még olyan áron is, hogy a változtatás a mennyiség rovására megy. A változatokból kiderül az is, hogy eltérően ítélik meg az észak- budapesti közlekedésfejlesztés elképzeléseit. Kétségtelen, hogy nagyon költségesek ezek az építkezések. De hatásuk kiterjed az egész főváros életére. Ezért a vitában olyan vélemény győzött: az Árpád-híd szélesítése, a Váci úti metró átadása után az épülő Hungáriagyűrűn minél előbb teremtsenek kapcsolatot Buda és az új hatvani országút — az M3-as pálya — között. Nyitott kérdés viszont: hogyan fejlesszék a közlekedést a Váci úton Újpest felé. Városházi tudósítások Minőségi váltás Gyakran találkozunk a „minőségi váltás" kifejezéssel. A fővárosban is temérdek bosszúságot és hatalmas veszteséget okoz a lakosságnak a fegyelmezetlenség, a szervezetlenség, a felelőtlenség, a hanyag, gyenge munka. Minden különösebb beruházás nélkül száz és száz milliókkal gazdagodhatna a főváros, ha megbízható lenne mindig a szolgáltatás — boltban, úton, építkezésen —, s ha ezt meg is követelnék. Ezért a minőségi váltás más szemléletet kíván a vezetésben is. A fővárosban húsz év alatt egyetlen lakónegyed sem úgy épült fel, ahogy megálmodták az építészek, ahogy jóváhagyta a tanács. A legtöbb esetben a vállalatok hanyagsága, a szervezetlen munka, a határidők elcsúszása miatt kellett egyszerűsíteni a tervet. Mi ennek a fő oka? A Fővárosi Tanács nemcsak rendelést ad, hanem „megértést" is. Megérti az építők nehéz helyzetét, és sorra engedményt tesz. Mit tehetne mást? Ki van szolgáltatva az építőknek... Változtatni kell ezen is. A Fővárosi Tanács kizárólag megbízást adjon, s ha elkészül a munka, csak a megállapított áron és minőségben vegye át. A minőségi váltás nagyobb felelősséggel jár. Alig kezdődött meg a nagyszabású felújítás a VI. és VII. kerületben, máris nagy vitákat keltett — főként a közpénz felelőtlen pazarlása miatt. Gyorsítani kell az építkezést, hogy törleszthessék a sok régi adósságot. Az illetékeseknek — most sokkal inkább, mint korábban — nagyobb gonddal kell eldönteni, hogy mire fordítják a város pénzét. Ésszerűtlen most éppen ott felújítani, ahol ez a legtöbbe kerül, ahol úgy költ el a tanács nehéz milliókat, hogy közben a lakások száma nem, vagy alig nő. S az sem ismétlődhet meg többé, hogy miután hozzáfognak a VI. kerületi rendelőintézet felújításához, kiderül, olyannyira elavult minden, hogy valójában újat kell építeni. „Kegyetlen" fejlesztés Sok panasz érkezett a Városházára a „fejlesztés kegyetlensége" miatt. Legtöbbjük ismert, hiszen a lapokban is megjelent. Beépítik a hegyvidék erdős tájait, lebontják a város régi házait. Nemegyszer megváltoztatják a megszokott életmódot is. A földszintes házból a tizedik emeletre, a Belvárosból távoli negyedekbe kell menniük családoknak. S milyen sokat kell gyalogolni! Szélesednek az utak, távolodnak a megállók, s a temérdek alul- és felüljáró. .. Nagy port vert fel az ismert színésznő levele is, hogy a hatvani országút új, bevezető szakasza sok lakást „elvágott" a régi bevásárlóhelyektől, iskoláktól, s fárasztó, kényelmetlen átmenni a felüljárón a nagy forgalmú út felett. Nem könnyű a válasz. A fejlesztésnek valóban nagy ára van. így volt a múltban, és így lesz még sokáig. A pesti negyedeket valaha erdők borították, a Liget táján még vadásztak is. Valóban hatalmas veszteség a kertek, szántók beépítése. De lakást kell adni mindenkinek. S életünkből sem tölthetünk el öt évet helyi utazgatással — gyorsítani kell a közlekedést. S ehhez ismét hely kell. Ám a költség sem növelhető egy határon túl. A fejlesztés mindig a nagy többség érdekét fejezi ki, ezt kívánja a demokratizmus. De az is a demokratizmus fontos része, hogy meghallgatják a kisebbség véleményét is, s tekintettel vannak az ő érdekeikre is. Ezért minden panaszt meg kell vizsgálni, és a lehetőséghez mérten segíteni kell — még akkor is, ha az intézkedés csupán egyetlen család érdekét sérti. A Hungária körút és a metró A Fővárosi Tanács vezetése döntött: folytatódik a Hungária körút építése, a 80-as évek második felében elkészül a gyűrű a hatvani országút és a Kerepesi út között. A fejlesztés legfontosabb eredménye, hogy új kapcsolatot teremtenek az észak—déli és a kelet—nyugati metró között. A Hungária-gyűrű százéves tervét korunkban megváltoztatták. Az új elképzelés szerint a körút átmegy Budára is, és a Bécsi úttól Pesten át a Budaörsi útig tered majd. A másik fontos újdonság: gyorsvillamos indul a Bécsi úttól egészen a Soroksári útig. Az l-es villamos felér majd egy kisebb földalatti vasúttal, megépítése azonban sokkal olcsóbb. A Hungária-gyűrű a Bécsi úttól a Lehel útig 1984-ben elkészül, majd 1986 őszére az új hatvani országútig. A következő szakasz építése már 1985-ben elkezdődik és 1988-ban befejeződik. A csaknem három kilométer hosszú újabb szakasz nagyrészt kétszer négysávos lesz. Közepén halad a gyorsvillamos. A 80-as évek végén az l-es villamos a Kerepesi útig jár majd, s ez befolyásolja az 55-ös busz és a troli vonalát. A megálló közti távolság 350—500 méter lesz. A gyalogosoknak az Egressy úti csomópontban felüljáró, másutt aluljáró épül. A Thököly úti gócpont az első időkben egyszintű lesz, de ha megépül a Dél-Buda— Újpalota közti földalatti vasút, kétszintű váltja fel. A lágymányosi híd megépítése és az új E5-ÖS főút átadása indokolja, hogy elkészüljön a gyűrű déli része is. Az új körút a földalatti vasutakon kívül összeköti majd a fontos, országos főutakat, ezzel jelentősen mentesítik a belső negyedeket, s újabb fejlesztést tesz lehetővé a peremkerületekben. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 28