Budapest, 1984. (22. évfolyam)

6. szám június - Dr. Buza Péter: Lófrálunk a régi Pesten

Gyártottak bélyegeket Bulgáriánaket, Vietnam­nak, Kubának. Görög megrendeléssel is találkozha­tunk az archív anyagban. A közel-keleti országok egyébként az állandó partnerek közé tartoznak, rendszeresen évente adnak megrendeléseket, számos helyről viszont alkalomszerű megbízások érkeznek, például Sri Lankából. Mind a hazai, mind a külföldi bélyegek túlnyomó többsége hagyományos kivitelben és formában ké­szül — persze ezen belül is széles skálájú a gyártás­technológia. Vannak azonban technikai, formai és művészi kivitelezés tekintetében különleges bélye­gek. Ilyen például a kör alakú vagy a dombornyo­másír bélyeg, továbbá a fóliás bélyeg, amit magyar és külföldi megrendelésre egyaránt gyártottak. A bélyegkülönlegességek gyártási technológiáját az Ál­lami Nyomda kollektívája fejlesztette ki s ajánlotta partnereinek. Igaz, a fóliás bélyegek készítése megle­hetősen időigényes, ennek ellenére, átmeneti szünet után, ismét tervezik ilyenek gyártását is. A bélyeg­különlegességek nemcsak filatéliai kuriozitások, ha­nem sikert, gazdasági hasznot, valutát is hoznak. Meglehetősen kevesen készítenek kör alakú, dom­bornyomású és fóliás bélyegeket a gyártó országok közül. Természetesen ez az Állami Nyomdában sem „mindennapos" termék, évente egyszer-egyszer ké­szítenek valamilyen különlegességet. Mongóliának készítettek például egy blokkot kör alakban és dom­bornyomással. A 2-3 tugrikos kör alakú bélyeg foga­zott kivitelben készült, tehát a blokkon belül van a kör alakú bélyeg, ami úgy is felhasználható bérmen­tesítésre, hogy kitépik belőle a bélyeget, de úgy is, hogy az egészet felragasztják. (A kerek bélyeg gyár­tásának „lényege" a perforáló szerkezet, amit a nyomdában fejlesztettek ki.) A kör alakú bélyeg öt­letét a korábban az Anktarktiszról megjelent bélyeg­sor adta. A dombornyomással azt kívánták érzékel­tetni, hogy milyen volt hajdanán és milyen most a földrészek viszonya. A bélyeg szépen sikerült, ám az az igazság, hogy a különlegességek inkább csak a gyűjtők számára érdekesek-értékesek, mert ha eze­ket levélre vagy borítékra felragasztják, a dombor­nyomás jobbára „ellapul", kevésbé látványos. Ja­pánban például térhatású bélyegek gyártásával kí­sérleteznek, ám ez a postaforgalomban nem terjedt el, maradt a különlegesség kategóriájában, s ez így reális, hiszen a bélyegek alapvető funkciója a bér­mentesítés, ami természetesen nem zárja ki, hogy ki­vitele, kiállítása, szép legyen. A bélyeg értékcikk — mondhatnánk, testvére a pa­pírpénznek —, egyúttal bizalmi cikk, s ez kétszere­sen igaz, ha exportról van szó. A külföldi partnerek — amint azt az exportmunkák növekvő száma iga­zolja — megbíznak s megbízhatnak az Állami Nyomdában. Mind ez idáig nem volt arra példa, hogy kifogás merült volna fel akár a minőséggel, akár a mennyiséggel kapcsolatban. Az Állami Nyomda „névjegye", a bélyeg tehát megbízható márka, (x) r Az Állami Nyomda ,,névjegye": a bélyeg A Budapest előző, májusi számában írtunk az Ál­lami Nyomda történetéről, fejlődéséről és a vállalat termékeiről. Utaltunk rá, hogy a műemlék épületek boltívei alatt gyártott korszerű termékek közül rész­letesebben szólunk majd a bélyeggyártásról, ami — hadd ismételjük meg — olyannyira speciális és meg­határozó a vállalat gyártmányai között, hogy min­den időben mintegy az Állami Nyomda „névjegyéül" szolgálhatott, jelezve és garantálva a hozzáértést, a minőséget és a technikai színvonalat. Az Állami Nyomdában 115 éve készítenek bélye­geket, tehát nagy tapasztalatokkal rendelkeznek e téren. A vállalat a bécsi császári és királyi állami nyomdától örökölte a bélyegnyomtatás hagyomá­nyait — akárcsak a különféle állami ügyviteli nyom­tatványok gyártását. És azért örökölhette, mert bebizonyosodott: az alapítását követően előállított ter­mékei jó minőségűek és egyúttal nagyon megbízha­tóak voltak, s a megbízhatóság, értékcikkekről lévén szó, nagyon fontos. Hosszú ideig az Állami Nyomda egyedüli gazdája volt a magyar bélyeggyártásnak. A bélyegkatalógu­sok is tanúsíthatják, hogy mindig igen szép és kifo­gástalan bélyegeket gyártott. Manapság, ha bélyeg­ről esik szó, joggal gondolunk az Állami Nyomdára, hiszen itt készül a magyar bélyegek 80 százaléka. A bélyeggyártásról e helyütt csak annyit szükséges el­mondanunk, hogy két fő munkafolyamatból áll: a tervezésből és a nyomtatásból. Korábban a vállalat is foglalkozott bélyegtervezéssel, saját grafikusai voltak, tehát számos megbízásnak „házon belül" eleget tudtak tenni. Mostanában a megrendelők zö­me kész tervekkel jön, csak a nyomást rendelik meg. Legnagyobb hazai üzletfelük, a Magyar Posta kü­lönböző, a bélyegtervezésben nevet szerzett grafiku­sokkal, művészekkel tervezteti a bélyegeket. Számos más körülmény is közrejátszik abban, hogy ma már nem gazdaságos a nyomdának saját tervezőirodát működtetni. Ebben annak is szerepe van, hogy a külföldi megrendelők bélyegtervezési megbízásait a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat intézi, s csak a gyártás a nyomda feladata. S ha már a külföldi megrendelőket említettük, itt mondjuk el, hogy az Állami Nyomda 1945 óta fog­lalkozik külföldi bélyegek nyomtatásával, s az ex­port ma is jelentős tényező a bélyeggyártáson belül. Természetesen nem véletlenül jutott a vállalat kül­földi megrendelésekhez. A magas technikai színvonal, a magyar bélyegek szépsége ösztönözte arra a külföl­di megrendelőket, hogy egyre több megbízást adja­nak az Állami Nyomdának. És az egyik jó munka hozta a másikat, az újabb megrendelést. Egy közelmúltban végzett „számláláskor" kide­rült, hogy több mint harminc országba exportált ed­dig bélyeget az Állami Nyomda. A legfontosabb partnerek a közel-keleti országok, közülük is Kuva­it, Jordánia, az Arab Emirátusok, Irak, Líbia, Liba­non; a közép-amerikai országok közül Costa Rica, Salvador, Nicaragua. Jelentős mennyiségű bélyeget szállítottak Mongóliának, Etiópiának, Algériának. FEHÉR ISTVÁN reproduciói

Next

/
Oldalképek
Tartalom