Budapest, 1984. (22. évfolyam)

6. szám június - Vén Zsuzsa: Az Árkád Bazár

A bejáratot színes kerámia díszítette A főpárkány alatti síkon játékfigurák voltak azoknak a figyelmét is magára vonja, akik a Rákóczi útról pillantanak be. Budapesten a századfordulón több, európai mértékkel is modernnek számító áruház épült. Például a Párisi Nagyáruház és a Vörösmarty téri üzletház, meg az Árkád Bazár. Vasbeton vázas szerkezetük nemcsak arra volt jó, hogy mozgalmas, könnyed homlokzatot alakítsanak ki, hanem lehetővé tette tágas belső terek létesítését is, ami elengedhetetlen a gazdag, változarbs árukínálat megteremtéséhez. A Magyar Építőművészet című folyóirat 1909. évi 10. számában képes beszámoló jelent meg az Árkád Bazárról. Ebből megismerhetjük az épület eredeti állapotát. A tervezőkre erősen hatott a bécsi szecesszió, különösen Otto Wagner munkássága. Az áruházépület szerkezete, díszítéseinek anyaga és motívumai egyaránt ezt bizonyítják. Wagner gyakran alkalmazott épülethomlokzatain fehér márványlapborítást. A márványlapokat zöld vagy kék kerámia gombokkal fogta össze. Bécsben ma is számos ilyen homlokzatú épület látható. Az Árkád Bazár homlokzatának egy részét ugyanígy burkolták, s szerencsés véletlen, hogy ez a burkolat ma is megvan, csak nagyon bepiszkolódva. Wagner szívesen díszítette épületeit színes kerámiával is. Érdemes megnézni az Árkád Bazárról készült régi képeket. A lesarkított homlokzat főpárkány alatti síkján végig színes kerámia lovacskák, katonák, nyulak, macskák s más játékfigurák voltak. Ha megállunk az épület előtt, a bejárati kapu fölötti mezőben még megmaradt valamennyi ebből a díszítésből. A bejáratot tagoló oszlopok lábazata elpusztult. Megszüntették a földszint árkádszerű kialakítását, amiről pedig a nevét kapta az épület. A Kirakatrendezés és Építészet című folyóirat 1909. évi. decemberi száma képet közöl az áruház központi csarnokáról. Nem csak azt sajnáljuk, hogy a csarnokot azóta kettéosztották, nosztalgiával szemléljük a kis szekereket, lovacskákat, hintókat, babákat, bútorokat. A terem öntöttvas oszlopai ma is megvannak, ahogy az általuk tartott vasszerkezetű üvegtető is. Ám a kettéosztott teremnek ma nyomasztó, kellemetlen a hangulata. Érdemes bemenni a bérházba, ahol, ha siralmas állapotban is, de felfedezhető még az eredeti, játékos motívumokat felhasználó díszítés: a bejárati kapun rézdomborítású játékfigurák, a kapualj falán játékot tartó lányok és fiúk; a függőfolyosó kovácsoltvas korlátjain állatfigurák (ló, teve) és stilizált AB, Árkád Bazár-monogramok. Ilyen monogram díszíti az ajtókilincseket is. A régi képekről tudjuk, hogy a függönyök motívumai is igazodtak az épület egészéhez. A századforduló építészetében még élt az a korábbi századokból örökölt igény és gyakorlat, hogy az épület minden funkcionális részletének díszítését gondosan megtervezzék. A Dohány utcai épület a magyar szecessziós építészet jelentős alkotása. Tervezik a helyreállítását. Jó volna, ha visszanyerné eredeti funkcióját, és ismét jáktékáruház lenne. Úgysincs Budapesten olyan szép és nagy választékot kínáló játékáruház, mint amilyen az Árkád Bazár volt. VÉN ZSUZSA 1. Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda Tervtára (Hrsz. 34496/79653/1908. III) 2. Kirakatrendezés és Építészet, 1909. dec. 3. Nagy Lajos: Terézváros kialakulása T.B.M. XI. köt. 1956. p. 105. 21 A játékáruház központi csarnoka FEHÉR ISTVÁN reprodukciója