Budapest, 1984. (22. évfolyam)

6. szám június - Del Medico Imre: Zuglói zúgolódó

A Kacsóh Pongrác úti felüljáró ben a belföldiek és a külföldiek minden rétege megtalálható, olykor keveredve egymással, például a Vidám Parkban és az Állatkerben, de — pénztárcájuknak megfelelően — elkülönülve is. így a ma is előkelő és méregdrága Gundelban (századelőn még Wampetichnek hívták) tehetős külföldiek és külföldieket hivatalosan vendégül látó hazaiak étkeznek. A cirkusz és a Vidám Park melletti kisvendéglőkben, no meg az állóbüfék pultjainál vígan keveredik a magyar és a külföldi kispénzű. Ugyanilyen vegyes összetételű a hosszú történelme során Angol Park és Nemzeti Park névre is keresztelt Vidám Park közönsége. Csakhogy alig bírja a növekvő forgalmat. Valamikor tehermentesítette a Népliget, amelyben a vidám parkinál nagyobb hullámvasút is működött 1944-ig. A Planetárium mellett ma is elkelne — különösképpen a József Attila-lakótelep és az új kispesti városközpont megépülése óta — egy hasonló intézmény. A kerületnek az Erzsébet királyné útja, Lumumba utca, Thököly út és Május 1. út határolta részén van a Magyarországon élő vakok és csökkentlátók szinte minden jelentősebb intézménye: a szövetség, az intézet, az általános iskola és nevelőotthon. Számos vaknak és csökkentlátónak ad munkát a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat. Ezekhez járul a Vakok Kertje a Városliget közeli részében, ahol fával kirakott sétányok könnyítik meg számukra a közlekedést. A Mexikói úton van a Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelőotthon, a Május 1. úton pedig a Mozgássérültek Fiúotthona. Végül: a Rákos-patak mellett épült meg a Nagyothallók Általános Iskolája és Nevelőotthona. Ezeknek az intézményeknek a működésével szöges ellentétben áll, hogy a kerület közlekedésének tervezői vajmi keveset törődnek a vakok, csökkentlátók és a — többnyire guruló székkel közlekedő — mozgássérültek helyváltoztatásának megkönnyítésével és biztonságával. A város többi részeiben sem helyes, hogy lépcsősen és nem rámpásán építik meg a gyalogos alul- és felüljárókat. Különösképpen elítélendő ez a gyakorlat Zuglóban, így például az Amerikai út és a Kacsóh Pongrác út találkozásánál is csak lépcsőzve lehet átkelni az M3-asra vezető út alatt. Pedig két évvel a rokkantak világéve után épült meg ez a gyalogos-aluljáró. Nemrégiben tanúja voltam annak, hogy egy vak azért esett bele valamelyik közműépítési munkagödörbe, mert korlát helyett műanyag szalaggal volt elkerítve a gödör, márpedig a szinte súlytalan szalag nem érzékelhető a fehér bottal. Nem volna lehetséges, hogy a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság Zuglónak ebben a részében fakorláttal vagy fémlánccal jelölje a munkagödröket? Zugló — sportkerület. A Dózsa György út, Thököly út, Népstadion út és Kerepesi út közötti terület legnagyobb részén különböző sportlétesítmények vannak: Millenáris sporttelep, Népstadion, Kisstadion, Olimpiai Csarnok, Nemzeti Sportcsarnok, Körcsarnok, Játékcsarnok és a legújabb: a Budapest Sportcsarnok. Nem csupán sportrendezvények céljára tervezték, ezért helyesebb lett volna csak Budapest Csarnoknak nevezni. (így viszont még jobban hasonlítana a neve a Tolbuhin körúti vásárcsarnokéhoz. A szerk.) Idegen nyelvű műsorfüzetekben is jól hangzanék: Budapest Hall, Budapest Halle stb. Végül: egy újabb zuglói múzeum: a Testnevelési és Sportmúzeum, amelynek, sajnos, nincs megfelelő hírverése, holott kitűnően megközelíthető a metróval. A sportterülethez csatlakozik az új távolsági buszpályaudvar és a Stadion-szálló. A Budapest Sportcsarnok, az új szálloda, háttérben a Népstadionnal harmonikus városképet mutat. Kár, hogy még nem fedezte föl a képeslapokat kiadó vállalat. Ne csak a budai Vár és a budai panoráma szerepeljen a képes levelezőlapokon. Zuglóban három nagy forgalmi csomópont alakult ki. A Kacsóh Pongrác úti felüljárórendszer jól oldotta meg az autópálya bevezetését a városba. A Bosnyák téri még messsze van a végleges kialakítástól. A harmadik az Örs vezér téri. En-Családi házak a Laky Adolf utcában nek az az érdekessége, hogy a főváros mind a négy tömegközlekedési típusának van itt végállomása: a metró mellett HÉV, villamos és autóbusz. Ez a csomópont, sajnos, nincs azon a színvonalon, mint a Kacsóh Pongrác úti. Amikor tervezték, még bőven volt hely, hiszen csupán a Kerepesi úti lakótelep állt, a többi rész üres volt. Mégsem helyezték egymás mellé a HÉV és a metró végállomását. A kettőt összekötő — természetesen lépcsős — gyalogos-aluljáró csúcsforgalomban veszélyesen telítve van, felhőszakadáskor pedig órákra használhatatlanná válik. A Nagy Lajos király útja és a Fehér út kereszteződése a Kerepesi úttal egy szintben van kialakítva, és olykor, különösképpen a tavaszi és az őszi BNV, valamint a mezőgazdasági kiállítás idején, óriási dugók keletkeznek. Mindezen ma már nem lehet segíteni, hiszen felépült a szép és korszerű Sugár üzletközpont, s a kőbányai oldalon tízemeletes lakóházak állnak. Intő példa lehet azonban a közlekedés tervezői számára. Megszerettem ezt a sokarcú, sokféleségében is egységes kerületet, amiben egy kicsit az ország és a főváros történelme is tükröződik: a rákosmezei országgyűlésektől a Millenniumig, a kontinens első földalattijától első metrónkig, a régi Lóversenypályától a sportkerületig. Amikor ideköltöztem, negyvenhárom éves voltam, most — átlépve az öregkor küszöbét — hatvanegy vagyok. Ilyen hosszú ideig még sehol sem laktam. A hátralévő, ki tudja, milyen hosszú vagy milyen rövid időt itt szeretném leélni. DEL MEDICO IMRE 19