Budapest, 1984. (22. évfolyam)
5. szám május - Dr. Somogyi Endre: A,, Bonctan"
KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT • • Üvegpalota egymilliárdért Elkészült a Skála Metró Áruház a Marx téren A Marx téri Skála Metró Áruház és a fölé emelt MÁV-irodaház építése nem volt sima ügy — és melyik építkezés az? Hiszen egy kisebb tatarozás aktái, bonyodalmai is kalandregénybe illőek. Sok nagy és kemény csata (elvi csata!) folyt a beruházók, a tervezők és a kivetelezők között, míg valahára — e sorok megjelenésével remélhetőleg egy időben — sor kerülhetett a várva-várt csatára, a vásárlók első napi ostromára. Ennek kimenetele főképp csak a tulajdonost — üzemeltetőt — izgatja, mert az építőgenerálkivitelező, a Középületépítő Vállalat (s vele együtt mindazok, akik közreműködtek e nagyszabású beruházás megvalósításában) elvonult a Marx téri kilencemeletes üvegpalotától. Az épület elkészült, s a főváros lakossága úgy beszél róla, hogy az új Skála, a Marx téri Skála, a Skála Metró. Vagyis úgy könyvelte és úgy könyveli el, hogy az épület — az egész épület — Skála Áruház. Nos, áruház is. Ez az egyik. A másik: az épület kívülről igen impozáns — bár éppen folyóiratunkhoz érkezett be egy olvasói levél, mely több épülettel egysorban bírálja a Marx téri épület sötét színét De nyilván nem ez lesz a vásárlóklátogatók első benyomása. Ők venni akarnak. Szépet, jót, olcsón. Elmondhatjuk, tetszetős középülettel gazdagodott a főváros, eltűnt a Marx teret csúfító tűzfal, befejeződött a Marx tér rendezése. Nem fog unatkozni egy későbbi kor krónikása sem, mert csaknem minden mozzanat eseményszámba ment itt. Gondolunk a Nyugati pályaudvar rekonstrukciójára, a szögletes vagy kerek óra körüli polémiára, a felüljáró nem-találkozó hídíveire és hát a Skála épület kényes üvegtábláira... Utólag, persze, könnyű azt mondani, hogy mindez elkerülhető lett volna. Mint minden építkezés, tanulságos a Skála Metró Áruház-MÁV-irodaház története is. A Marx téri közlekedési csomópont rendezése régóta vajúdó feladat volt. Az 1970-es években került először szóba, hogy az észak-déli metró építésének keretében szükség lesz a tér rendezésére, a csomópont teljes átépítésére. Mivel kevés volt a rendelkezésre álló terület, le kellet bontani a Nyugati pályaudvarral szemben levő háromemeletes épületet, amelyben MÁV-irodák, üzemi konyha és étterem meg három üzlet volt. A szanált épület pótlására a Fővárosi Tanács és a KPM a mögötte lévő telektömböt jelölte ki, és az elsődleges cél a három megszüntetett üzlet elhelyezése volt. A pótlásra kijelölt terület programja 1976—77-re bővült, ugyanis a MÁV — jelentős hozzájárulással, 80 millió forinttal — egy nagy kapacitású reprezentatív tanácsterem kialakítását kérte, a Fővárosi Tanács és a Skála Coop pedig a lebontott három üzlet helyett egy jelentős áruházat kívánt építeni. Számos elképzelés vitája után alakult ki a végleges kép, melynek terveit a MÁV Tervező intézet 1976 áprilisában kezdte meg. Nem volt könnyű a tervező feladata, mert alapvető követelményként fogalmazódott meg, hogy olyan korszerű épületet tervezzenek, amely sokféle funkciója mellett korszerűen, harmonikusan illeszkedik a tér karakterét meghatározó Nyugati pályaudvar városképi-műemléki környezetébe. Alapvető fontosságú volt az épület bekapcsolása a tér közlekedésébe, a többszintes közlekedési kapcsolat megteremtése. Hogy mennyire sokrétű, összetett munkáról volt szó, mutatja a résztvevők sokasága. A metróállomás és a térszint alatti rendszer építtetője a Fővárosi Tanács. A térszint feletti irodaházé a MÁV BVKH, az áruházé a Skála Coop, mely egyben az egész beruházás gesztora volt. A lebonyolító a METRÓBER, a térszint alatti résznek a metróállomással összefüggő terveit az UVATERV készítette több alvállalkozó tervező bevonásával, a térszint feletti áruház és irodaépület tervezési munkáit a MÁV Tervező Intézet munkatársai készítették. A térszint Fordítókorong a rakodóudvaron. Az 1500 adagos konyha