Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Sisa József: Rejtőzködő műemlék

Rejtőzködő műemlék A szűk Kazinczy utca tompa szögben megtörik, mielőtt eléri a Dob utcát. Ezen a helyen, a Kazinczy utca 29—31. szám alatt két emelet magas zsinagóga hívja fel magára a figyelmet. Tervezői ügyesen használták ki a telek utcai frontjának tört vonalát a homlokzat kialakításánál, így e szűk utcában monumentális hatást értek el. A templomhoz hátulról hosszan elnyúló épület kapcsolódik, a hitközség székháza és iskolája. Az épületegyüttes tervezésére a Budapesti (Pesti) Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség írt ki pályázatot 1909. június 25-én. A tervek beküldési határidejét november l-re tűzték ki. Az első díj 1800, a második 900, a harmadik 500 korona lett volna, ám az építészekből — Wellisch Alfréd, Málnai Béla — és a hitközség megbízottjából álló bíráló bizottság a pályaművek megvizsgálása után a három díjat egyesítette és egyenlő részben juttatta Porgesz Józsefnek és Skutetczky Sándornak Béke jeligéjű, Ágoston Emilnek Pax jeligéjű, valamint Löffler Bélának és Löffler Sándornak Barzel jeligéjű tervéért. A bizottság javaslatára a hitközség szűkebb pályázatra szólította föl a három díjazott terv szerzőit. Ennek beküldési határideje 1910. február 15. volt. A bíráló bizottság ezúttal egyhangúlag ítélte oda az első díjat Porgesz József és Skutetczky Sándor tervének, s kivitelezésre is ezt a tervet ajánlotta. A hitközség azonban el-A Kazinczy utcai zsinagóga PUSZTAI PÁL felvételei vetette a bizottság javaslatát, a Löffler fivérek tervét fogadta el, s őket bízta meg a templom, a székház és az iskola építkezésének vezetésével. A költségekre 650 ezer koronát irányoztak elő. A Löffler fivérek 1910. június 14-én nyújtották be tervüket a tanácshoz engedélyezésre, s november 8-án meg is kapták a jóváhagyást. Az építkezés első sza-* kaszában az iskola és a székház készült el a hátsó telekhatár mentén. A templomot csak 1912 tavaszán kezdték építeni. A következő év nyarán módosították az építészek a zsinagóga tervét — valószínűleg a költségek csökkentése végett. Változtattak a homlokzatok kialakításán, és leegyszerűsítették az ornamentikát. A templom használatbavételi engedélyét 1913. szeptember 29-én adták ki. Magyarországon a múlt század második felében virágzásnak induló zsinagógaépítészetre a keleties-móros stílus jellemző. A Kazinczy utcai templom is ezt az ízlést követi, de a korábbinál stilizáltabb felfogásban. Löffler Béla (1880-?), a zsinagóga egyik építésze — aki bátyjával társult a tervezésre — 1904 és 1910 között Lajta Béla irodájában dolgozott. A szecessziós — koramodern építészetnek, Lajta irányzatának híve volt. Nyerstégla homlokzatokkal, stilizált geometrikus ornamentikával készültek ekkor Lajta legjelentősebb alkotásai is, például a Vas utcai iskola és az Erzsébetvárosi Bank székháza a Rákóczi úton. Találóan summázta a kortárs kritikus Löffler alkotásáról: ,,... a templom stílusa komoly mederben modernizált orientális architektúra." Nagyvonalú a belső tér is: vasbeton pillérekre támaszkodó vasszerkezetű tetőszé-A templom tervrajzai 24