Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Molnár Péter—Gyarmati Mária: A legszebb francia kertünk lehetne

A legszebb francia kertünk lehetne Riasztó a Városliget állapota a Széchenyi fürdő körüli részen. A fürdőbe, Állatkertbe, Vidám Parkba és a Fővárosi Nagycirkuszba jövők autói szinte minden szabad járda-, sőt parkfelületet ellepnek. A park a látogatók távozása után még siralmasabb, még kopottabb képet mutat. A Közlekedési Főigazgatóság szakemberei tervbe vették, hogy rendezik a Széchenyi fürdő környékének forgalmát. A MÉLYÉPTERV mintegy száz parkolóhelyet tervezett a fürdővel szemben, a Népköztársaság útja átellenes oldalán. A fürdő környezetétől, parkjaitól pedig radikális eszközökkel kívánják távol tartani a szabálytalanul parkoló gépkocsik özönét. Nem elegendő azonban csupán a szabálytalanul parkoló gépjárművek kizárása, a történelmi környezethez méltó módon helyre kell állítani a Ligetnek e darabkáját, alkalmazkodva ahhoz a hatáshoz, amit ez a neobarokk épület kelt. 1897-ben Zsigmondy Vilmos — a híres geológus — Európa legmelegebb kénes gyógyvizére bukkant a Városligetben. 1909-ben kezdtek hozzá, hogy a forrásra gyógyfürdőt építsenek. Különösen díszes és impozáns az épület főbejárata és homlokzata a déli oldalon. Ehhez a főbejárathoz jól alkalmazkodott a francia stílusú kertrészlet. A virágparterrekkel az architektonikus kertművészet bemutató példája volt. A Városliget jelentősége csúcsán állott a 20-as, 30-as években. A sétautakat gondosan karbantartották, a gyepszőnyeget öntözték, a padokat, székeket festették, lemosták. A közönség kényelme, egészsége, felüdülése volt a legfontosabb a Liget gazdái számára. A szobrászat, építészet, kertészet munkája legjavát nyújtotta ez időben. Ezt a fénykort példának tekintve kezdtük a munkát a tervezőasztalnál. A kertészeti munkák tervei Kiácz György (FŐKERT) vezetésével készültek, számolva a mai lehetőségekkel, de mindenekelőtt a fénykorban élő impozáns főbejárat előtti kertrészlet visszaidézésénak szándékával. A város rohamos terjeszkedése és a gyorsuló élet napjainkban könyörtelenül elmossák a Ligethez hasonló — a városlakó ember számára annyira fontos — oázisokat. (Elődeink egy négyzetméter parkfelület fenntartására több pénzt áldoztak.) Elrettentő példa erre a főbejárat előtti parterr jelenlegi állapota, melyet a földalatti meghosszabbításának munkálatait követően nem állítottak helyre. Nemcsak az utakat, sétányokat, parkokat kell helyreállítani, hanem szükség van korhű lámpák, padok és egyéb kerti bútorok elhelyezésére is. A parkosított területen nemkívánatos a gépjármű-forgalom, a járdák szélén — az épület stílusához illő — műkő és öntöttvas (stabil, illetve lenyitható kivitelű) forgalomszabályozó babákat helyeznek el. Ma már egyre több kisvállalkozó foglalkozik stíl jellegű lámpák és kerti bútorok készítésével. E munka során is segítőkész, rugalmas partnereknek bizonyultak. Terveink alapján megszűnne a fürdő melletti Ivócsarnok — a terület szépségéhez, hangulatához nem illő — alumíniumvázas épülete. így mód lenne a termálvizes medence közepén lévő gyönyörű szökőkút helyreállítására. A főváros illetékesei és a közreműködő hatóságok jóvoltából már ez év tavaszán megkezdődik a munka, mégpedig az Állatkerti út szegélyének korrekciójával és a strandbejárat előtti díszburkolat építésével. (A fürdőépület rekonstrukciós tervei évekkel ezelőtt elkészültek, de — ha valami csoda nem történik — még hosszú évekig várni kell a felújítási munkákra, pénz híján. A fürdő környezetének rendezése azonban halaszthatatlan. A szerk.) A pihenni vágyó fővárosi lakossággal együtt reméljük, hogy legszebb fővárosi ligetünk e része pár éven belül ismét a főváros büszkesége lesz, s tVek gyönyörködhetnek benne. MOLNÁR PÉTER GYARMATI MÁRIA 9 A főbejárat előtti kert a húszas években A SZERZŐ reprodukciója ... és ma