Budapest, 1983. (21. évfolyam)

9. szám szeptember - Ki látott engem? (Rejtvény)

Alkohol okozta balesetek A SZOT levele Idei 4. számunk 48. lapján közöltük dr. Vuko­vich Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének levelét az alkohol okozta balesetek statisztikai nyilvántartásáról. A hozzá­szóláshoz fűzött szerkesztői megjegyzésben ezt írtuk: „Az 1981-es táblázat szerint a balesetet szenvedett dolgozó ittas állapota az esetek 0,4 százalékában szerepelt mint ok, egyéb személy it­tas állapota pedig 0,1 százalékban. Ez a két arány­szám szembetűnően ellene mond az alkoholfogyasz­tás adatainak és a munkahelyi italozásról szóló egyéb értesüléseinknek. Nyilvánvaló, hogy az adat­gyűjtés módszerében van a hiba... Ha a gyűjtött adatok ilyen fokon és ilyen makacsul ellenkeznek ismert tényekkel, akkor föl kell vetni az adatszol­gáltatási etika kérdését, s az illetékeseknek, minde­nekelőtt a szakszervezeteknek a segítségét kérni re­álisabb kép alkotása, az alkoholizmus ügyében dön­tésre hivatottak helyesebb informálása érdekében." Válaszunkra reflektálva Botka Zoltán statisz­tikai főtanácsos megküldte a SZOT Munkavé­delmi Osztálya osztályvezetőjének, PStze Lajos­nak levelét. Készséggel eleget teszünk Botka Zoltán kérésének, és közöljük a levelét. „A szakszervezetek, ismerve a túlzott alkohol­fogyasztás, különösen a munkahelyi italozás rend­kívüli veszélyességét, eddig is sokat tettek és ez­után is mindent elkövetnek a visszaszorítás érde­kében. Mindezt nemcsak papíron teszik, hanem az ellenőrző, nevelő, felvilágosító gyakorlati munká­ban is. Az Országos Munkavédelmi Bizottság 1981. március 31-én állásfoglalásában rögzítette az alko­holtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés ellen teendő intézkedéseket. Az állásfoglalást a minisztériumok a 2711979. (XI. 30.) MT. sz. rendelet végrehajtására kiadott jogszabályaikban figyelembe vették, azokba beépítették. Ennek ered­ményeként a gazdálkodó szervezetek döntő több­sége egyértelműen rendezte az újonnan elkészült munkavédelmi szabályzatokban a szondáztatás rendjét. A szondáztatás ma már nagyon sok válla­latnál mindennapos gyakorlat — míg az elmúlt 1076 GARAY UTCA 5. A Budapest postája években ez nem volt így — és fontos eszköze a munkahelyi rend és fegyelem megtartásának. Meg kell jegyeznünk, hogy az alkoholszondás ellenőrzés elterjedését akadályozta még az alkal­mazhatóság jogi tisztázatlansága, valamint vitás esetekben a véralkohol vizsgálat lehetőségének hi­ánya. E két problémát a Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása, il­letőleg a 24/1981. Eük. utasítás rendezte. Mi sem tartjuk valósnak, hogy a balesetet szen­vedett dolgozók mindössze 0,4%-átiál volt közre­ható ok az ittasság. Éppen ezért a szakszerveze­tek megyei tanácsainak munkavédelmi felügyelő­ségei a megyék területén bekövetkezett — és álta­luk vizsgált — halálos üzemi balesetek esetében vizsgálták az alkohol jelenlétét is. Megállapítható volt, hogy 266 halálos üzemi baleset közül 15,4%­ban volt kimutatható az ittasság (alkoholos befo­lyásoltság). 1981. évben 289 közül 13,8%. Az, hogy a statisztikában mégis ilyen kis száza­lékban szerepel az alkoholos befolyásoltság, mint baleseti ok, az nem az adatgyűjtés módszerének a hibája. Ez egyrészről annak tudható be, hogy a szondáztatás a munkavédelmi szabályzatokban most került konkrétan beszabályozásra, másrészről pe­dig még valóban fennáll esetenként az ittasság el­titkolásának a ténye. A balesetek kivizsgálásának elsődleges célja a tényleges előidéző okok feltárása és csak másodlagos a személyi felelősség megkere­sése. Ezért mi azzal értünk egyet, ha ittas dolgozót egyáltalán nem engednek munkába állni, nem pedig azzal, hogy a sérülést szenvedőt okkal-ok nélkül szondáztassák. Természetesen, ha a sérült minden kétséget kizáróan alkoholt fogyasztott, akkor meg kell szondáztatni. összegezve tehát, a szakszervezetek az eddigi­ekhez hasonlóan továbbra is kezdeményezik, segí­tik az alkoholszondás vizsgálatok további kiszé­lesítését, a munkavédelmi felügyelőségek pedig el­lenőrzik a végrehajtást." Szerkesztőségünk válasza Százalékok ütköznek százalékokkal. A KSH az összes baleset 0,4 százalékában tud kimutatni alkoholos befolyásoltságot. A SZOT munkavé­delmi osztálya a halálos balesetek 15,4 és 13,8 százalékában. A SZOT azonban tanúsítja: „Az, hogy a sta­tisztikában mégis ilyen kis százalékban szerepel az alkoholos befolyásoltság, mint baleseti ok, az nem az adatgyűjtés módszerének hibája." Ez szakkérdés, amelyben nem érezzük magun­kat illetékesnek. Csupán azt javasoljuk a SZOT-nak és a KSH-nak, vizsgálják meg az Üzemi baleseti jegyzőkönyv szerkezetét. Ennek a jegyzőkönyvnek hasonmását a Ma­gyar Nyelvőr című folyóirat 1982. 4. száma közölte ennek a tételnek illusztrálására: „Az eg­zaktságra törekvés szélsőséges példái a jogi nyelv, a szabadalmi leírások, baleseti és egyéb jegyző­könyvek. Rendkívül bonyolultak, nehézkesek." A Szerkesztőség tájékoztatója A Budapest 1983. évi januári számának 46. oldalán a „Budapest postája" című rovatunkban közöltük annak a jogerős ítéletnek leglényege­sebb részeit, amelyet a Fővárosi Bíróság hozott a dr. Kerti József és Pados István közötti vitáról, mivel az ügy előzményét 1981. évi novemberi számában lapunk közölte le. A bíróság ítéletét — sajnálatos módon — az ügyben első fokon eljárt bírónő „s.k." jelű alá­írásával közöltük, ami azt a benyomást kelthette olvasóinkban, hogy az ítéletet a bírónő küldte meg közlésre szerkesztőségünk számára. A közléssel kapcsolatban ezúton tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy — az ítéletnek egyébként szó szerinti szövegét — szerkesztőségi cikként kö­zöltük le, és az nem minősülhet a bírónő sem sze­mélyes, sem hivatalos információjának, közlésé­nek vagy véleménynyilvánításának. utazni jó. külföldre utazni jobb, külföldre utazni olcsón még jobb, külföldre utazni olcsón a BUDAPEST TOURIST-tal a legjobb! V., Roosevelt tér 5. Tel.: 173-555 • VII., Lenin krt. 41. Tel: 426-521 VIII., Baross tér 3. Tel.: 336-587, 136-688 • XII., Déli pályaudvar Tel.: 154-296, 353-788 • IV., Árpád út 75. Tel.: 694-638 III., Flórián téri üzletközpont Tel.: 686-661 XI., Bartók Béla út 42. Tel.: 666-194, 868-994 • VIII., Blaha L. tér 1. Tel.: 343-150 • III., Hímző u. 10. Tel.: 684-210, • XI., Vegyész u. 1—5. Tel.: 869-269 XIII., Marx tér (aluljáró) Tel.: 324-911 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom