Budapest, 1983. (21. évfolyam)

4. szám április - Ki látott engem? (Rejtvény

A KSH levele Dr. Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője kérte a következők közlését: A »Budapest« folyóirat 1982. évi 12. számában megjelent Seregi László »Elhullunk az italfronton? Beszélgetés Fekete Jánossal) az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság szociális szervezőjével« című interjúja. Ebben a 12. oldalon (3. hasáb) Fekete János következő megállapítása olvasható: „... ki kell tiltani az italt. Ki is tiltották - papíron, a statisztikákból. A Központi Statisztikai Hivatal 70 táblázatban elemezte az üzemi balesetek okait. Sajátos módon, egyetlenegyszer sem szerepel bennük az alkohol mint előidéző. Mi ez, ha nem a valóság szépítése?" Fekete János idézett sorai nem felelnek meg a valóságnak, mert a KSH a bejelentett üzemi balesetek okai között - a vállalatok által kitöltött és, sajnos, feltehetően szépített jegyzőkönyvek alapján - évtizedek óta rendszeresen megfigyeli az ittaságot, mint kiváltó okot, és az erre vonatkozó adatokat nyilvános kiadványaiban közzéteszi. A Hivatal legismertebb kiadványában, a Statisztikai Évkönyv 1981-ről kiadott kötetében »Az üzemi balesetek megoszlása a baleset oka szerint« c. (28.4. sz.) táblában (339. oldal) foglalkozási, illetve állománycsoportonként találhatják meg az érdeklődők az ittasságot, mint a baleset okát. A »Bejelentett üzemi balesetek 19.. év« című - több mint 30 éve megjelenő - ugyancsak nyilvános kiadványunk a legutóbbi években is változatlanul négy táblában teszi közzé az ittasságra, mint a baleset okára vonatkozó - rendelkezésére álló - adatokat a balesetet szenvedett dolgozó ittas állapota és a balesetet okozó személy ittas állapota szerinti bontásban. A 34. tábla a Statisztikai Évkönyv említett táblájával azonosan, a 40. tábla a sérülteknek a baleset előtt eltöltött munkaórái szerint, a 49. tábla népgazdasági áganként, ágazatonként, alágazatonként, az 50. tábla a balesetet okozó körülményenként vizsgálja az ittasság szerepét a balesetek okai között." A szerkesztőség válaszol Interjúalanyunk, Fekete János, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság szociális szervezője tévedett, mikor azt mondta munkatársunknak, hogy az üzemi balesetek okai között a Statisztikai Hivatal táblázataiban nem szerepel az ittasság mint baleseti ok. S a szerkesztőség is hibát követett el azzal, hogy ennek az állításnak valódiságát nem ellenőrizte. Hibánk korrigálásaként készséggel közöltük itt a KSH főosztályveze-1076 GARAY UTCA 5. | A Budapest postája tőjének nyilatkozatát. De ez csak egyik oldala a kérdésnek. Dr. Vukovich György főosztályvezető levelének egy mondata utal arra, hogy a KSH táblázatai „.. . a vállalatok által kitöltött és, sajnos, feltehetően szépített jegyzőkönyvek alapján . . ." készülnek. A jegyzőkönyvek szépítésének gyanúja már magában is kétségessé teszi az adatok realitását. De még súlyosabb gyanúink támadnak, ha megnézzük ezeket az adatokat. Az 1981-es táblázat szerint a balesetet szenvedett dolgozó ittas állapota az esetek 0,4 százalékában szerepelt mint ok, egyéb személy ittas állapota pedig 0,1 százalékban. Ez a két arányszám szembetűnően ellene mond az az alkoholfogyasztás adatainak, és a munkahelyi italozásról szóló egyéb értesüléseinknek. Nyilvánvaló, hogy az adatgyűjtés módszerében van a hiba. A jegyzőkönyvek egyetlen okát adják a balesetnek. Például „a dolgozó szakképzetlensége, gyakorlatlansága" 22,9 százalékban szerepel okként. Hogy az így és ehhez hasonlóan minősített eseteknél milyen arányban szerepelt ittasság is, arról hallgat az adatszolgáLÍ.ás, tehát hallgat a statisztika is. Ha a gyűjtött adatok ilyen fokon és ilyen makacsul ellenkeznek ismert tényekkel, akkor föl kell vetni az adatszolgáltatási etika kérdését, s az illetékeseknek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek a segítségét kérni reálisabb kép alkotása, az alkoholizmus ügyében döntésre hivatottak helyesebb informálása érdekében. A Deák téri metróállomásról Olvasónk, Noviny Gábor építész (Nap utca 20., 1171) megjegyzéseket fűz Frank Jánosnak lapunk 1983. márciusi számában megjelent Budapest - bódéváros című cikkéhez. „A szegényes vagy hivalkodó, formátlan vagy csiricsáré bódék védelmében nem emelek szót. Ezek terjedését meg kell akadályozni, sőt a városképet csúfító bódékat le kell bontatni. De milyen alapon minősíti Frank János bódénak a Deák téri metróállomás nemesen egyszerű, szinte légies üvegépületét? Ébredjen rá a szerző: nem a XVIII. vagy a XIX. században él, hanem a XX-ban, s annak is a végén. Ne álmodjon biedermeier indóházat oda, ahova nem stilizasás, hanem funkcionális megformálás kívánkozik. Korunknak éppen ilyen modern vonalú, szerepét jól betöltő épületekre van szüksége, mint a Deák téri. Effajta színvonalas állomásépület -és nem bódé létesítését műszaki és utasáramlási követelmények írták elő. S ami végképp eldönti a kérdést: a mozgólépcső érzékeny szerkezetét meg kell védeni az eső és hó okozta meghibásodásoktól. Frank János válasza Nem vagyok műszaki ember, és így nem hazudom magam a mozgólépcső üzemeltetés szakértőjének. De éppen Noviny Gábor olvasólevelének vételekor érkeztem haza a rég nem látott Bécsből, ahol örömmel fedeztem fel, hogy a Stephansdom előtt s a Grabenen, az új metró lejáróit mindössze nemes szürke kőkorlát keretezi. A lépcsőt, sőt a felszínre vezető mozgólépcsőt is. Nem építettek fölé bódét, mégcsak fedelet sem, pedig Bécsben is esik az eső, a hó. Több is mint nálunk. Anélkül, hogy az olvasó gusztusával vitat-Röznék, be kell vallanom, hogy a Deák téri metróállomás számomra mindmáig rejtély. Minek ez a juhhodálynyi méret, amikor a lépcsőn kívül egy szem pénztár árválkodik benne ? Volna annak helye a mélyben elég. És mire való a lépcsők két oldalán a két zárt panoráma terasz? Innen tekintgessünk ki a térre, ahonnan bejöttünk? Fölmerült bennem, talán valamilyen havas hegycsúcsra vezető drótkötélpálya végállomása volt a tervező előképe. Ott helyénvaló a jól fűtött, üvegezett kilátó. Valamikor belekerült volna ez az épület az építészhallgatók egykori lapjába, a Megfagyott Muzsikusba. A rejtvényrovatba tudniillik. Aki viszont megfejtené a rejtélyt - more patrio -, nyereményként hazavihetné az üvegbódét. Helyesbítés: Az 1983/2, sz. 9. oldalán a nevek helyesen : Tamási Lajos és Kárpáti Kamii. A 24. oldalon a Királyok liliommal című cikk szerzője Kovács Péter. A hibákért olvasóink elnézését kérjük. Ötszáz egzotikus és hazai állatfaj, négyezer növényfaj és -fajta nyújt Önnek pihenést, örömöt, szórakozást, tanulást a Budapesti Állat-és Növénykertben! * Nyitva naponta 9 órától 48