Budapest, 1983. (21. évfolyam)

7. szám július - Vén Zsuzsa: Az utolsó szó jogán

A homlokzat mon ínég ma is áll az eredeti klasszicista épület, a tömb Aranykéz utcai oldalán azonban csak egy maradt meg napjainkig. Ezt akarják most lebontani. Az általunk tárgyalt telek 1810. június 2-án került árverésre. Az említett „szabályi zási terv" értelmében három éven belül be kellett volna építeni, de az építkezés 1825—26-ra halasztódott. Második tulajdonosa, Schönaigner Mátyás emelt rá, Hild József tervei alapján, kétemeletes bérházat. Schönaigner Mátyás Ausztriából érkezett Pestre, ahol IS27. április 21-én mint háztulajdonos polgárjogot nyert. A bérház 1863-ig maradt a család tulajdonában, ekkor Schopper Jenő, a Concordia Gőzmalom Társulat képviselője vette meg, s 1864-ben harmadik emeletet építtetett rá Gottgeb Antallal. Az emeletráépítés igen jól sikerült, s a mai néző észre sem veszi, hogy a két építkezés közt 40 év telt el. Érdekes adalék az épület történetéhez: 1876-tól dr. Fromm Pál fővárosi orvos a tuJaidonosa, akinek leszármazottai ma is itt laknak. Egyébként a ház az államosításig volt a család birtokában. iserépkályha, 19. század második fele. Szilágyi Edit felvételei és reprodukciója FÓRUM Lépcsőházrészlet Az épület földszintjét erősen átalakították az idők folyamán, kivéve a hevederekkel tagolt, kazettával díszített, dongaboltozattal fedett kapualjat, mely eredeti állapotában maradt meg. Az északi oldalán a kapualj két dór oszlopkiváltással csatlakozik a félköríves alaprajzú főlépcsőházhoz. Ennek korlátja egyszerű, klasszicista kovácsoltvas pálcarács, felső szegélyén ornamentális frízzel, fa fogódzóval. Az udvari homlokzatok körül futó függőfolyosók kor'átja is eredeti kovácsoltvas pálcarács, melyeket indadíszes betétmezők szakítanak meg. A lakásokban és a lépcsőházakban megvannak az eredeti ajtók és ablakok, a hozzájuk tartozó rézkilincsekkel, ablaknyitó fogókkal. A III. emeleti lakásokban eklektikus cserépkályha és parketta található. Túlzás volna az Aranykéz utca 6. szám alatti épületet a magyar vagy akárcsak a pesti klasszicista építészet kiemelkedő alkotásának nevezni. Jellegzetes képviselője viszont a 19. század elején kialakított városi bérháztípusnak, melyek közül, sajnos, sok áldozatul esett a századfordulós városfejlesztő törekvéseknek. Ez érthetővé teszi, miért sajnálnánk, ha az épületet valóban lebontanák. FORRÁSOK, IRODALOM: Budapest Főváros Levéltára: Pest város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1804. okt.—dec. p. 365—66. Szépítő-Bizottmány iratok, tervek: 3781, Építési Bizottmány iratok, tervek: 206/1864. Fővárosi Ingatlanrendezési Iroda Tervtára: a XX. századi kisebb átalakítások tervei. Dr. Kismarty—Lechner Jenő: Budapest épitőművészeti topográfiája. Bp. 1917. Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809—1847. Tanulmányok Budapest Múlt:juó1 I. köt. 1932. p. 86. 90. H. Boros Vilma: A Pesti Szépítő Bizottság működésének kezdete és a Szépítési terv. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Bp. 1954. p. 512, 522. Rados Jenő: Hild József Bp. 1958. p. 298. 33