Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Bartók Albert: Rákosligeti újságírás

BARTÓK ALBERT Rákosligeten az újságírás és -kiadás olyan régi keletű, mint maga a település, azonban csak másfél évtizedig tartott. 1916-ot követően hiába kutatunk rákosligeti lapok után, néhány egyházi lap kivételével semmit sem találunk. Mielőtt rátérnék az itt készült újságok ismertetésére, ha vázlatosan is, érdemes Rákosliget — ma a XVII. kerület egyik része — történetéről pár szót mondani. Rákosliget (régi nevén Munkás-Otthon Házépítő Szövetkezet) felépítését 1896. december 12-én kezdeményezték a budapesti gyárak ipari munkásai. Az építő, az Általános Munkás Biztosító Pénztár, a kormányzat támogatását megnyerve, a budapesti lakásnyomort akarta enyhíteni. Az első években ötszáz kétvagy háromszobás, azonos típusú kertes munkásház készült. Tulajdonosaik 1899 őszén költöztek be új otthonaikba. A gödöllői járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1899. október 19-én adta ki a végzést, amely — első lépésként — 234 új tulajdonos ingatlanjának telekkönyvezéséről tudósít. Rákosliget 1907-ben vált önálló községgé, s mivel tervszerint épült, Pest környékének egyik legrendezettebb települése. Sokat töprengtem azon, hogy mi az oka a makacs lapalapítási kísérleteknek. (Volt olyan időszak — 1914 első felében —, amikor a kis községben egy időben két sajtótermék is létezett.) Nyerészkedésről, busás jövedelmeről szó sem lehetett. Inkább önként vállalt küldetésről, mely dacolva a közönnyel, az érdektelenséggel, az újság révén akart befolyást gyakorolni a közéletre, a helyi társadalom egészére. Véleményünk alátámasztására segítségül hívhatnánk e régi lapok szerkesztőségi közleményeit, de sajnos közgyűjteményeinkből rendszerint hiányoznak az első évfolyam első számai, így a lapok programja, beköszöntő cikkei, melyek indokolják a lapalapítást, nem állnak rendelkezésünkre. Szerencsére az irányvonalra a későbbi számokban is van némi utalás, és e közlemények révén közelebb juthatunk a kérdés megválaszolásához. * Az eddig ismert legkorábbi rákosligeti lap, a Munkás Otthon az tása magaslatán nem álló szövetkezet igazgatóságával szembeni fellépés) sok közös gondot eredményeztek, amelyeket célszerű volt sajtó útján tárgyalni és közzétenni. A múltban is megszokott volt, hogy kisebb-nagyobb városok sajtóorgánummal rendelkeztek, de kétezer lelket is alig számláló fiatal települések lapfenntaralábbiakkal indokolja megjelenését: „Hogy mennyire szükséges lapunk fennállása szövetkezetünk (tudniillik a Házépítő Szövetkezet — B. A.), telepünk és tagtársaink érdekében, a jogok megvédésére és közügyeink fejlesztésére, azt külön bizonyítani nem is kell, azt minden tagtársunk tudja. Sok és lényeges kérdés várja megoldását, amit csakis a lap útján lehet kellőképpen megvilágítani, a közvéleményt előkészíteni e's a helyes megoldásra az utakat egyengetni. Mindez a lap feladata.'''' A későbbi lapok (Rákoskeresztúr és Vidéke, Rákosvidéki Hírlap) nem győzik eléggé hangoztatni, hogy „nem haszonra alapított magánvállalkozások", a kiadók áldozatot vállalnak, a lap megjelenését a közérdek védelme indokolja. Ehhez hasonlóan jelöli meg feladatát a Rákosliget című hetilap (1914), mikor mind társadalmi, mind gazdasági téren a község lakossága egyetemes érdekeinek szolgálatát tűzi ki céljául. Az előzőek alapján megalapozottnak látszik feltevésünk: a lapok fenntartása szükségszerű volt. Az egyszerre épült és használatba vett házak (az elhúzódó viták az építési vállalkozókkal és a hivatása elég ritka. (A Budapest környéki helységek közül megemlíthetjük Budafok, Pesterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest városi sajtóját. Talán csak a Rákos Vidékét — Rákosszentmihályon, 1901-től 1938-ig jelent meg — szerkesztették községben.) A Rákosligeten megjelenő lapok nem vették figyelembe az országos jelentőségű híreket és a belpolitikai élet eseményeit. Legfeljebb a gazdasági helyzettel és az igen rossz megélhetési viszonyokkal foglalkoztak. Viszont megtudhatjuk belőlük, hogy abban az időben milyen kérdések kavarták fel Rákosliget közvéleményét, mik voltak a kisemberek gondjai-panaszai a századfordulón és az azt követő másfél évtizedben. Valamennyi újságból egyöntetűen kiderül, hogy a gazdasági válság nagy terhet rakott az országra és a teher nagyobbik részét viselő kisemberre. A millennium hatalmas beruházásai, építkezései rendre befejeződtek, a nagy állami megrendelések megszűntek. A múlt század végén bekövetkező gazdasági pangás igen erősen éreztette hatását a századfordulón is. Az évek óta állandóvá vált gazdasági válság — írja a Rákoskeresztúr és Vidéke 1904-ben — elsősorban a szegény embert sújtja. Azt az embert, kinek munkabírásán kívül nincs egyéb vagyona, befektethető tőkéje. És ha ezt a vagyont nem tudja értékesíteni, nélkülözni kénytelen. Márpedig a nyomor évek óta tart; az ipar pangásával egyidős, a gazdasági válság természetes következménye. A Rákosliget arról tudósít, hogy még 1913-ban sem változott meg a gazdasági helyzet, ezért a magyar nép elég rossz viszonyok közt élte végig a lepergett évet. Az új év közállapota aligha lehet rosszabb az elmúlt időszakénál. A bankok ráültek a tőkére, a személyi hitel megszűnt, a sok fizetésképtelenség és üzleti csőd lerombolta a vállalkozás iránti bizalmat. Lecsökkent a termelés, melynek következménye a nagy és tömeges munkanélküliség és a kivándorlás. -XAz első rákosligeti lap, a Munkás Otthon, 1900-ban indult, tehát alig néhány hónappal később, mint ahogy az első telepesek házaikba beköltöztek. Az első évfolyamot nem ismerjük, egyetlen példány sem került elő. A rendelkezésünkre álló II. évfolyam első száma 1901. január 6-án jelent meg. Felelős szerkesztő és kiadó: Horváth Gyula. A szerkesztőség és kiadóhivatal azonban még nem Rákosligeten, hanem Budapesten, a VI. kerületi Új utca 37. szám alatt volt. A lapot ugyanitt, Wellesz és Krammer könyvnyomdája állította elő. A szerkesztő kilétéről semmit sem sikerült megtudnunk. Neve az első letelepülők névsorában nem szerepel, lehet, hogy nem is volt telepi háztulajdonos. A Munkás Otthon, valamint felelős szerkesztője miatt a Rákoskeresztúr és Vidéke is, kétségkívül baloldali lapnak számított. Bizonyítja ezt, hogy a Házépítő Szövetkezet alapítói — Rauch-36