Budapest, 1983. (21. évfolyam)
2. szám február - Kertész Péter: Ki ülhet a volán mögé?
KERTESZ PETER Ki ülhet a volánhoz? Előrebocsátom, hogy nem haragszom a gépjárművezetőkre, bár lehetőségeimet számba véve, úgy tűnik, örökös gyalogos vagyok. Ugyanúgy várok az alkalmas pillanatra a zebrán, akár a bottal járó vének, s ha lefröcskölnek sárral, mérsékelten szitkozódva megyek tovább. Erősebb indulataimat másra tartogatom. Nem így dr. Perczel Tamás, a pszichológiai tudományok kandidátusa, aki amellett, hogy régi úrvezető, hivatalból is pártfogója sorstársainak, lévén 1975 óta az Autóközlekedési Pályaalkalmassági Intézet tudományos igazgatója. — Valakitől hallottam, hogy a legtöbb szerencsétlenül kiválasztott vezető a gépjárművezetők között található. — A másmilyen vezetők között is legalább annyit választottak ki szerencsétlenül. De egy biztos: a munkahelyi vezetők pszichológiai vizsgálata nem szokásos Magyarországon. Vagyis vállalatot az is vezethet, aki gépkocsit nem. Nálunk ugyanis csak a 18 évnél fiatalabb és az 55. életévüket betöltött magángépjárművezető-jelöltek, illetve a hivatásos jogosítványra aspirálók számára kötelező a pszichológiai megméretés. Megjegyzendő, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők többsége Pályaalkalmassági vizsgálat nem vett részt ilyen vizsgálaton. A zömük ugyanis magán-gépjárművezető, és nem tizennyolcadik életéve előtt szerzett jogosítványt. — Következésképpen, ha valakinek jó a vérképe, az EKG-ja, nem találnak semmit a vizeletében, az fel van hatalmazva egyszer s mindenkorra a legkülönfélébb közlekedési agresszivitásra ? Mivelhogy az orvosi vizsgálat nem terjed ki az elmebeli és pszichikai állapotára. — Hát nézd, elvben az alkoholizmus s bármüyen ideggyógyászati vagy elmebetegség utáni maradványállapot kizáró ok. — Mármint a nyilvántartott állapotok. — Igen. Az más kérdés, hogy ezt meg lehet-e állapítani az orvosi vizsgálatokon. A jelenlegi gyakorlat, véleményem szerint, nem megnyugtató. Egy pillanatnyüag feltisztult állapotban lévő elmebeteg vagy egy súlyos pszichopata simán átmehet az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. Sőt, meg kell mondanom, nagy esélye van arra, hogy a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is átmenjen. — A ti intézetetekben is? Felvégi Andrea felvételei — Ühüm. — Gondolom, mint minden képesség, a gépjárművezetés képessége is csökken idővel... — Helyesebben ez úgy hangzik, hogy azok a képességek, amelyek lényegesek a gépjárművezetés szempontjából, azok természetesen ugyanúgy romlanak, változnak, mint bármilyen más képesség. Tehát korántsem rendkívüli eset, hogy valakinek fiatalabb korában megvoltak ezek a képességei, azóta olyan mértékben csökkentek, hogy ma már nem tekinthető alkalmasnak. — De azért vezethet? — Vezethet. A felhalmozódott tapasztalatai bizonyos mértékig ellensúlyozzák képességeinek csökkenését. Olvastam az újságban a csodahírek között egy nyolcvanéves grúzról, aki 1920 óta taxisofőr, övig érő szakálla van, de nagyszerűen vezet. Lehetséges, de nem jellemző. Ahogy az sem, hogy a százon felüliek klubjának tagja megerőszakolt egy viháncoló menyecskét. Nem véletlen, hogy bizonyos koron túl sűrítik az időszaki orvosi vizsgálatokat, s ez alól az sem kivétel, akinek negyven év óta van jogosítványa. — Sűrítik — ugyanazt a vizsgálatot: vérkép, EKG, vizelet. — Az előírás szerint nem csak. Az orvosnak módjában áll bárkit bármikor elküldeni hozzánk. — Ez a lehetőség túlságosan is esetleges. Tudniillik az orvosnak nincs ideje amúgy is szerény pszichológiai ismeretei bevetésére. — A jogalkotók abból a feltevésből indultak ki, hogy „az alkalmatlan vagy veszélyeztetett vezető megmutatja magát, még mielőtt balesetet követne el". Vagyis visszacsatolási lehetőséget kell biztosítani. Ezért alakult ki olyan rendszer, hogy akinél az egészségügyi vizsgálat során felmerült az alkalmatlanság gyanúja, azt el lehet küldeni pszichológushoz, függetlenül attól, hogy erre koránál fogva kötelezve van-e vagy sem. Ez lenne az első visszacsatolási kör. A második: aki öt alkalommal tesz sikertelen vizsgát, azt az újabb nekirugaszkodás előtt be kell utalni a pszichológiai laboratóriumba. Ha itt alkalmasnak találják, akár százszor is vizsgázhat még, amíg meg nem szerzi a jogosítványt. — Sokan vannak ilyenek? — Évente úgy másfél ezren az országban. — És hányan tudnak érvényt szerezni vélt igazságuknak? — Körülbelül a megvizsgáltak fele. — Ami arra utal, hogy az oktatásban sem stimmel minden egészen. — Pontosan. Nyilvánvaló, hogy az ötven év körüliek nem tanulnak meg harminc óra alatt vezetni, míg a fiatalok húsz óra alatt elérik a követelményeknek megfelelő szintet. Más kérdés, hogy ez a szint azonos-e azzal, ami a biztonságos járművezetéshez kell. Egyébként a hivatalos ideológia szerint az alapképzésben csak annyit kell megtanítani, hogy mindenki egyedül tanulhasson tovább. És itt jön a harmadik visszacsatolás, a legfonto-12 A sebesség öröme . ..