Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.

Részlet a pesterzsébeti közműalagút rendszerből még számos hídszerkezet készítése alkalmával. Az e gerendákkal át­hidalható legnagyobb szabad nyílás 27 m-re nőtt. Jellegzetes megépült példa az Üllői út—Könyves Kálmán krt. cso­mópont felüljárója. Az előregyártás további fejlődése tette lehetőivé az alátámasztó pillérek, fejgerendák teljes előregyártását, s ezzel a hely­színi munka szerelő jelleggé tételét. A városi csomópontok korlátozott terjeszkedési lehetősége egyre több egyedi hídszerkezet tervezését is igényelte a FÖMTERV-től. A „BAH" csomópont például a viszonylag kissugarú ívek miatt csak monolitikusán volt megépít­hető, mivel az egyenes tengelyű hídtartók csak korlátozott ívű híd­ba épülhetnek 'be. Az M3~as autó­pálya Hungária körúti végcsomó­pontja az egyik legbonyolultabb tervezési feladatot jelentette FÖM­TERV eddigi tervezési feladatai kö­zül. Az egymást alul-fölül keresz­tező hídágak jelzőlámpa nélküli közlekedést tesznek lehetőivé. FÖMTERV-nek mint a főváros egyik gazdájának feladata az el­öregedett régi hídszerkezetek fel­újításának, pótlásának tervezése is. A tervező feladata ilyenkor igen sokrétű és nem egyszerű, hiszen ezek között ma már műemléknek számító hidak is vannak, amelye­ket alkalmassá kell tenni a mai igénybevételekre. Egyik legérdeke­sebb példa erre a Városligeti tó fe­letti úgynevezett Millenniumi híd közelmúltban elkészült felújítása. A Budapestet lassan behálózd met­ró tervezésében a FÖMTERV is ala­posan kivette részét. A vállalat egyik fontos profiljaként készültek a kéreg alatt vezetett szakaszok, állomások terve: s a mélyállomások kijáratát biztosító aluljárók, felszín alatti csarnokom. Közihely, de igaz, hogy egy város ér- és idegrendszere a közműháló­zat. Kulturált és civilizált élet, egészséges élet nélkülük el fem képzelhető, de mindaddig nem sokat törődünk velük, nem nagyon figye­lünk rájuk, míg feladatukat ren­desen ellátják. Több mint száz éve működik a viz- csatorna- és gázháló­zat, de nem sokkal marad el a szá­zadforduló környezetében létesített elektromos és postai vezetékrend­szer. Fiatal közműnek számít a harmincéves távhőellátó hálózat Csak a felsorolt vezetékek összes hossza "28 000 km. ehhez jön még az egyre terjedő közlekedési jelző­rendszer és a lakótelepek központi antenna rendszere. Persze mind­egyik hálózatnak megvan az ille­tékes kezelője, szakszerű karbantar­tó vállalata, mely a rendszert az igények és lehetőségek összehan­golásával fejleszti. E munkában vesz részt fennállásának kezdete óta a FÖMTERV, mint a közműépí­tési munkák tervezője. A közmű­vek fejlesztésének célját, irányát és módját tíz-húsz éves jövőbe tekintő távlati tervek szabják meg. A FÖMTERV nagy részt vállalt a vízellátás, csatornázás és gázellá­tás távlati terveinek kidolgozásá­ban, és azok időről Időre történő szükség szerinti korszerűsítésében. A főváros napi egymillió an 3 ivó­vizét előteremtő műszaki beren­dezései, a kutak, kútsorok és víz­tisztító telepek messze túlterjednek a főváros közigazgatási határain. A FÖMTERV a Fővárosi Vízművek­kel az illetékes irányító hatóságok­kal együttműködve, az elmúlt har­minc év során részt vett az általa készített vízellátási távlati tervek megvalósításában. A vállalat nevé­hez fűződik számos szivattyúház, medence és főnyomócső megterve­zése. A FÖMTERV tervezői elsőként al­kalmaztak a fővárosi vízcsőhálózat­nál feszített vasbeton (SENTAB) nyomócsövet és gömbgrafitos öntött­vas (ductile) csőanyagot, FÖMTERV tervei alapján épült meg az addig alkalmazott vezetékméreteket mesz­sze meghaladó 01600 mm mére­tű, ún. IV. sz. főnyomócső. Alter­vezők bevonásával, a FÖMTERV ge­neráltervezői tevékenysége nyomán készült el a főváros legnagyobb és legkorszerűbb, különleges vízminő­ségi igényeket ds kielégítő meden­céje, a 80 000 m:l méretű Gellért­hegyi víztároló. A FÖMTERV szerepe a főváros csatornázásánál sem kevésbé fontos. A szenny- és csapadékvíz-elveze­tésre vonatkozó távlati tervek, tanul­mányok készítésében a FÖMTERV ugyancsak részt vett. A FÖMTERV-nél készült kiviteli tervek alapján épül számos új nagyméretű csatorna a fővárosban, és folyik a meglevő, sajnos elavult hálózat rekonstruk­ciója. A tervek számos esetben kör­nyezetet kímélő, a felszíni forgal­mat nem zavaró, kitakarás nélküli építési módszereket, különleges nagyméretű csőanyagokat, új dúco­latokat és zsaluzásokat alkalmaznak. A FÖMTERV készítette el több új szennyvízátemelő szivattyúház kivi­telezésének és meglevő elavult gép­ház rekonstrukciójának terveit is. A FÖMTERV-nél készült gázellá­tási távlati tervek alapján folyik a fővárosi gázcsőhálózat fejlesztése és rekonstrukciója. Egyedülálló felada­tot jelentett, egy nagy szállítóké­pességű, Magyarországon is első íziben alkalmazott, lakott területen átmenő, 25 bar nyomású földgázve­zeték megtervezése. A vállalat más intézményekkel karöltve olyan eljárást dolgozott ki a gázhálózat számítógépes méretezé­sére, mellyel mind a hálózat, mind az igények változásai azonnal kö­vethetők. A FÖMTERV az igényeknek megfe­lelően vállalkozik a főváros legfia­talabb hálózatának, a távfűtő háló­zatnak tervezésére is. A tervezési kört még a közvilágítás egészíti ki, a város számos kiemelt főútvona­lának kivilágítása a FÖMTERV ter­vei alapján valósult meg. A fővárosi lakótelepek többségé­nek közművesítési terveit a válla­lat készítette. Nevéhez fűződik az országban elsőként megépült, minő­ségileg legkorszerűbb közműrend­szer — a pesterzsébeti közműalagút 2,1 km hosszú hálózata, amely a főváros egyik mélyépítési szakmai látványossága. A vállalat jelenleg is sokat tesz a közműalagút- köz­műfolyosó-rendszer változatainak továbbfejlesztése érdekében, hogy azok a városfejlesztés és felújítás igényeihez minél jobban alkalmaz­hatókká váljanak. A FÖMTERV a jövőben is arra tö­rekszik, hogy szakmai tapasztalata­it, városi helyismeretét a mélyépí­tés és városfejlesztés érdekében közkinccsé tegye. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom