Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.

Kaszásdűlő, lakótelep 1981 (építés alatt) Tervező: Kaszab Ákos Ybl-díjas építész Kaszásdűlői lakótelep 3000 lakás Vezető tervező: Kaszab Ákos Ybl-díjas építész Káposztásmegyeri városrész I. ütem 1981 (építés alatt) Tervező: Zoltai István Ybl-díjas építész létesítmények steril, forgalommentes megközelítése biztosított Szépen formált, változatos, élményekben gazdag észak-déli irányú gyalogos sétány teremti meg a kapcsolatot a centrum és a lakótelep egyes részei között. A jól elhelyezett pihenőparkok és játszóterek gazdagítják az építészetileg szépen komponált együttest. A lakóépületek a BHK. I. rtöbbszintes és középmagas szekcióiból állnak össze. A Iközépmagas házak 4 férőhelyes lakásokat tartalmaznak, de változatos nagyságú és szoba összetételű kialakításban. A nagyvonalú, de minden részletében átgondolt tervezői koncepció várhatóan ki fogja elégíteni azokat a követelményeket, melyek a lakótelepekkel kapcsolatban az utóbbi években társadalmi szinten 'is egyre határozottabban megfogalmazódtak. KÁPOSZTÁSMEGYER: tervezték 1979-től, Zoltai István Ybl-díjas építész vezetésével A másik — jelenleg tervezés alatt álló feladata vállalatunknak — a káposztásmegyeri városrész, mely nemcsak nagyságrendjében, de jelentőségében is eltér az előbbitől. Á Duna !bal partján, Pest északi végén tervezett, távlatban 22 ezer lakásos városrész az elkövetkezendő évek legnagyobb fővárosi lakásberuházása, egyenértékű egy Szombathely nagyságú város felépítésével. Ennek a beruházásnak I. üteme 7000 lakást és az ehhez tartozó járulékos közösségi létesítményeket foglalja magában. Azok ía városrendezési elvek és célkitűzések, melyek a tervezés koncepcionális szempontjait meghatározták, az alábbiak voltak: — a METRO, mint meghatározó tömegközlekedési eszköz; — az autópályák nyomvonalai és csomópontjai; — a tervezési terület jelentős része egyben a környező városrészek rekreációs területe is; — a terület morfológiai adottságai; — a nagyobb alapterületű lakjások kialakítása elsősorban az aalcsonyabb szintszámú épületeknél kívánatos; — a magas lakóépületek, mint hangsúlyos elemek a metrómegállók helyeit határozzák ímeg; — a kislakások döntően az otthonház program keretében valósuljanak meg; — a terület súlypontjában városközpont alakítandó ki, oktatási, sport és munkahely jellegű intézmények telepítésével; — a metróállomásokat a gyalogosok maximálisan 500 m-es körön belül gyalog érhessék el; — a járműforgalomtól mentes célra orientált gyalogúthálózat változatos élményteli komponálással; — a metróállomások közelében P-fR rendszerű parkolók épüljenek; — a lakóházakhoz pihenő és játszó területek csatlakozzanak, mint a sportterületek, a gyermeknevelési központok kiegészítői; — beépítési magasságokkal differenciált utcahálózat létesüljön. Az elkészült beépítési terv magas szinten elégíti ki a felsorolt követelményeket. A változatos magasságú lakóépületekkel szegélyezett utcák logikus városszerkezeti szövetet határoznak meg, kialakult — egymásba fokozatos átmenettel beolvadó — két alapvető zóna: a fő gyalogos utcák intézményekkel kísért, információgazdag zónája és a lakóutcák és tömbbelsők csendesebb, nyugodt lakókörnyezetet biztosító zónája. A Lakások már az új budapesti lakástervekből épülnek. A lakások méretei a 2 férőhelytől la 6 férőhelyig terjednek, ezen belül különböző életforma változatokkal. A beépítési tervet és az ütem beruházási programját elfogadták, folyik a kiviteli tervezés. Ismerve a terv városrendezési és építészeti értékeit, várhatóan teljes kiépülte után is az ismert és prognosztizált lakásigényeket színvonalasan kielégítő városnegyeddel bővül Budapest északi határterülete, öregbíti a LAKÓTERV szakmai hírnevét, társadalmi megbecsültségét. HOLTAI ENDRE