Budapest, 1983. (21. évfolyam)
12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.
Városfejlesztés lakóegyüttesekkel Természetes, hogy minden kor — a többi között — városai fejlődésére is rányomja bélyegét és örökül hagyja azt az utókornak. Természetes az is, hogy minden kor uralkodó eszméit kívánja közvetíteni nemcsak a művészeteken keresztül, de az építészeten, városépítészeten keresztül is. Ennek következtében minden kor társadalmának nagyméretű reprezentánsa az építészeti környezet, a felépített és a későbbi korokra hagyott építészeti, urbanisztikai érték. Budapest mai arculatára korábban a századforduló hatott a legnagyobb erővel. Kialakultak a körutak, sugárutak, megépültek nagy középületeink az országház, opera, múzeumok és mindaz, ami az iparosodó polgári társadalom jellegzetes alkotása. Korunk már nem a nagy közintézményekkel, hanem az új lakások és városrészek várost alakító jegyeivel demonstrálja alapvetően szociális alapállását, vagyis azt, hogy a kétmillióra nőtt városnak nemcsak a puszta növekedési, de korszerűtlen lakásainak problémáival is képes megbirkózni, Ebben a munkában a LAKÓTERV-nek jelentős szerepe van, hiszen csak Budapesten közel 100 ezer újonnan épült lakás terveit dolgozta ki a városépítészeti tervektől (beépítési terv) a kivitelezési részlettervekig. Jóllehet a közvélemény részéről fogadtatása nem mindig volt egyértelmű, azonban az eredmény mégis lenyűgöző, nemcsak méreteivel, de minőségével is. A la-Lágymányosi lakótelep 1968 Terveli: Körner József Kossuth-díjas építész Villányi úti lakótelep 1954 Tervező: Malomsoky József építész Nagy Lajos klr. úti lakótelep 1958 Tervező: Medvcdt László József Attila lakótelep 1958 Tervezd: Szőke Károly építész kásépités fejlődése nagyívű volt. A felszabadulás utáni helyreállításokat követően az új lakások építése egyre sürgetőbbé vált. A lakásépítés tempóját mir nem az ország anyagi lehetőségei, hanem az ipari teljesítőképesség, a kínálat határozta meg. A helyzet feloldására, csak fejlett iparral lehetett elfogadható választ adni. A házgyárak megjelenése adta végül is a lakáspolitika megfogalmazói kezébe a lehetőséget a lakáshiány felszámolására és az elavult városrészek újrafogalmazására. : A lakásépítés lakástermeléssé lett, ennek összes pozitív és negatív következményeivel együtt. A kezdetben néhány lakásos együtteseket (Villányi úti lakótelep, Csepel Csillagtelep, Nagy Lajos kir. úti, Lágymányosi lakótelepek) egyre nagyobb együttesek követték (József Attila lakótelep, Kelenföldi lakótelep), míg végül a koncentrált lakásépítés 10 ezer lakásos együttesekben sűrűsödött, amelyek egyenként 50—60 ezer embernek nemcsak szűkreszabott otthonát, de tágabb környezetét is adta. Így épült az újpesti városközpont rekonstrukciója 11 ezer lakással, a békásmegyeri 13 ezer lakással, a kispesti 12 ezer lakással, a pestlőrinci 6 ezer lakással, az óbudai ltp. 11 ezer lakással. Ezek a városrészek és többségükben az épületek is ugyancsak a LAKÖTERV tervei alapján épülnek meg. magasszíntű iparosított technológiákkal. Az elmúlt évek során végbement fejlődés nemcsak technológiai jelle-