Budapest, 1983. (21. évfolyam)

11. szám november - Fábri Ferenc: A „javíthatatlan” Moszkva tér

sok megállóját. Nem tudom, mi az oka, hogy az automatákat nemrég megszüntet­ték, helyettük személyzet adja az éhes­szomjas utasoknak a mindenfélét. Ez volna a fejlődés útja? A tinik különböző üzenetei az alumínium hullámlemezen viszont a tér és a város sajátos, kedves folklórját jelentik. Jó volna, ha megmaradnának. A Gomba presszót ma csak nosztalgiából nevezik így, emlékezve a régi épületre. Mai alakja semmire sem utal. Elhelyezése a tér közepén viszont ügyes, nem akadályozza a forgalmat, és számos szolgáltatást nyújt. Az új szobor (Makrisz Agamemnon szob­rász alkotása— szerk.) a körülötte levő par­kocskával üde folt a tér szürkeségében, bár a zöldterület nem igazodik tökéletesen a forgalmi igényekhez. A tér világítása rend­kívül gyenge. A Moszkva tér ebben is se­reghajtó a főváros nagy terei közt. így este még nehezebb a tájékozódás és még ve­szélyesebb a közlekedés a vágányok és a buszutak között. Mit lehetne tenni a Moszkva térrel? Talán a Retek utca—Lövőház utca közti parkolót kellene kialakítani buszállomássá? A parkolást is meg kell oldani valahol. A környéken esetleg idővel lebontandó épü­letek helyét lehetne felhasználni erre a cél­ra. Számos elavult két-háromszintes épület van a Retek utcában és másutt, egyszer bizonyára sor kerül rájuk. A Moszkva téri állapotok másnak is fel­tűntek. A Népszabadság 1983. augusztus 12-i számából megtudtam, hogy az I., a II., és a XII. kerületi hazafias Népfront együt­tes ülésén javasolta: hirdessen a főváros pá­lyázatot a tér rendezésére. Ez bizonyára érdekes lenne, de nem hiszem, hogy a meg­oldást közelebb hozná. Ha a metróépítés időszakában nem akadt pénz erre a munká­ra, a mai gazdasági helyzetben ez még ke­vésbé valószínű. Az elhibázott mozgólép­cső-telepítés pedig igencsak behatárolja a műszaki lehetőségeket. Én örülnék a leg­jobban, ha mégsem lenne igazam. Véleményem szerint a sok toldás-foldás és ideiglenesség között egy kérdést, ha nem is véglegesen, de folyamatosan meg kell ol­dani. S ez — amiért cikkemet is írtam — az utasok, a járókelők tájékoztatása. Ha az új aluljárókban eligazító táblákat helyezünk el, még indokoltabb az olyan zűrzavaros he­lyen, mint a Moszkva tér. Ma a metró utasa találhat egy kis 60x80 centiméteres térké­pet a kijárat mellett, amely a villamospá­lyákat és a tömegközlekedési eszközök megállóit tartalmazza. Hogy melyik járat hová megy, azt már csak az alatta lévő táb­lázatból kikeresgélve lehet üggyel-bajjal megállapítani. A térkép azonban nem jól van tájolva, nem a valóságos irányban he­lyezték el. És főleg, olyan hel.yen van, ahon­nan maga a tér nem látszik. Véleményem szerint ki kell dolgozni az egész tér tájékoztató rendszerét. Ennek fő elemei olyan 1,5x2 méteres térképek lennének, amelyeken minden rajta van, ami a Moszkva téri közlekedésre vonatkozik, de csak az, és semmi más. (A Városligetben számos ponton található hasonló tábla, ame­lyek a Liget nevezetességeinek helyét je­lölik meg.) A táblákat a tér fontosabb pont­jain kell elhelyezni: a metró előtti térség­ségben (és nem az épületben, ahol nem le­het megtalálni), a Széna téren, az északi, és a Várfok utcai buszvégállomásnál, vala­mint a tér nyugati sarkán. A táblákat tájolva kell elhelyezni, hogy a járókelő úgy lássa a térképet, ahogy a valódi terep áll előtte. Ezeken a helyeken nyilakkal is irányítani kellene a közönséget a járatok indulási he­lye felé. Ezenkívül a buszok, villamosok vég­állomásait és megállóhelyeit magas, nagy­méretű számokkal ellátott, minden irány­ban látható, egyedi oszlopokkal kellene jelezni, hogy aki keresi, könnyen megtalál­hassa. Ha valahol, a Moszkva téren indokolt lenne egy tájékoztatási rendszer kidolgozá­sa, amelynek tapasztalatai alapján a főváros más pontjain is meg lehetne könnyíteni a járatlanok eligazodását. „Semmi sem örök, csak az ideiglenes megoldás" — tanultam egykori profesz­szoromtól. A Moszkva tér példázzaamondás igazságát. A metró felszíni kapcsolatának hibás kialakítása olyan ideiglenes rendezést hozott magával, amely alig javítható. Ta­lán a majdani Duna alatti közúti alagút és annak felszíni folytatása a Széna tér felé, valamint a Csalogány utca kétpályás kiépíté­sének befejezése lesz az az alkalom, amikor a Moszkva tér is korszerű — remélhetőleg annak a kornak megfelelő — formát ölt. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom