Budapest, 1983. (21. évfolyam)

10. szám október - Lehotay-Horváth György: Sétáló palotánk: a Vérmező

ka" megrendelője, a Művelődésügyi Beruházási Vállalat képviselője Tóth Ferenc igazgató és Tönköl János létesítményi főmérnök. Vita ilyenkor is előfordul, veszekedés azonban nincs, hiszen a vállalt feladatokat, s ami a legfontosabb, a határidőket valamennyi fél eddig betartotta. De hol is tart ma — szeptember elején — az egyetem rekonstrukciója? Az időt tekintve úgy félidőnél, a munkát tekintve azonban a rekonstrukció legnehezebb szakasza kezdődött az idén tavasszal. Érdemes áttekinteni e nagyszabású beruházás menetét, igazolandó korábbi kijelentésünket, hogy az egyes létesítmények elkészítésének sorrendje miként szolgálta a rekonstrukció folyamatosságát, ugyanakkor azt, hogy minél kevesebb zökkenő, zavaró tényező befolyásolja az építkezéssel párhuzamosan folyó oktatást. Említettük, hogy az épület felújítása, rendbe hozása régóta esedékes volt már. Valóban. 1968-ban állagfelmérést végeztek az épületen, s egyúttal meghatározták azokat a főbb tennivalókat, amelyeket egy esetleges felújítás során el kellene majd végezni. Konkrét terv azonban nem készült, és pénz hiányában a helyreállítás szóba sem került.. . 1978. január 6-án vakolatomlás történt, s ez kedvező fordulatot hozott az öreg épület sorsában. (Természetesen, ha nincs vakolatomlás, akkor sem lehetett volna sokáig elodázni a felújítást.) Az újabb állagfelmérés és a feltárás során kiderült, .hogy az épület állaga olyannyira leromlott, hogy teljes rekonstrukcióra szorul, továbbá megfogalmazódott az a jogos igény, hogy az oktatás korszerűsítése, fejlesztése már nem valósítható meg csupán e falak között, terjeszkedésre, új épületekre van szükség. Még abban az évben — 1978-ban — kidolgozták az egyetem funkcionális tervét, amelyet meg vitatott és elfogadott az egyetemi tanács, megvalósításához pedig hozzájárult a Művelődési Minisztérium. Idézzük a tervezet főbb pontjait: 44 — A Budapesti Műszaki Egyetem tulajdonában levő Kinizsi utcai épületet az egyetem kapja meg; — a fenti épület Közraktár utcai oldalán 4600 négyzetméter alapterületű könyvtárat kell építeni, amely az ezredfordulóig biztosítja az állomány gyarapítását; — a (volt) könyvtár területére tanszékeket kell elhelyezni, elsősorban azonban oktatási tereket kell kialakítani; — a főépület déli szárnyán kültéri kazánházat kell építeni; — a rekonstrukció során el kell tulajdonképpen a kültéri kazánház — a terveket a KÖZTI készítette — építésével kezdődött 1980-ban. A régi igen nagy területet foglalt el a pincében, rossz hatásfokkal működő, elavult, széntüzeléses kazánjaival. A közvetlenül a felszín alatt kialakított, mintegy 200 négyzetméter alapterületű új kazánház teljesen észrevétlen a főépület déli homlokzata előtt. A tetejét befedő, valamint a lejárati lépcső vasszerkezetét díszrácsnak is vélhetné az ember. A teljesen automatizált kazánházban egy műszakban két ember teljesít szolgálatot a vezérlőpult' mellett, figyelve a hat korszerű Az átalakított és felújított oktatási épülettömb Kinizsi utcai szárnya... végezni a Ráday utcai kollégium felújítását. Ebből is kitűnik, hogy a rekonstrukció nem csupán az Yblépület felújítására és műszaki szintjének emelésére szorítkozik, hanem tartalmazza az egyetem funkcionális igényeinek meg felelő fejlesztéseket is. • i A jóváhagyott terveknek megfelelően 1979 júniusában kezdetét vette a nagyszabású munka, mégpedig a Ráday utcai kollégium felújításával. Az ember azt hinné, hogy elsőként az életveszélyessé vált vakolatomlást kellett volna megszüntetni, azaz leverni. Nos, így is volt, csakhogy 78 vállalat hárította el a megbízást arra hivatkozva, hogy nincs rá kapacitása, [gy aztán csak 1981 januárjának végén fejeződött be a vakolat leverése a Dorogi Szénbányák egyik üzemének jóvoltából Kültéri kazánház — felszín alatt — majd tízmillió forintért. Ennél azért jelentősebb esemény volt, hogy még ugyanebben a negyedévben átadták 112 millióért felújított Ráday utcai kollégiumot, ahol 288 tanuló jutott kulturált otthonhoz. A főépület rekonstrukciója gázkazán működésére, melyek összesen hatmillió kalóriát termelnek óránként, s ez a hőmenynyiség elegendő, hogy a teljes rekonstrukció befejezése után is kiszolgálja az épületkomplexumot. A kazánházat 1982 első negyedévében helyezték üzem-és egy részlet a Szamuely utcai épületszárnyból