Budapest, 1983. (21. évfolyam)

10. szám október - Kertész Péter: Üdülőszoba távolodó madárfüttyel

lehetne kezdeni az adósságok törlesztéséhez, amelyek közül a két legvaskosabb az egységes partrendezés és a csatornarend­szer kiépítése. Ami a kerületet illeti, annak idején jobban észnél kellett volna lenni, mármint a vezetőinek, hiszen a Római­parton mindenféle érdekeltség jelen van, még vidéki is, de egy kézen meg lehet számolni, hány ezek közül óbudai, vagyis ez a senki földje úgy a III. kerü­leté, hogy valójában nem is az övé. Furcsa jogi helyzet min­denesetre, ami azonban nem változtat azon a tényen, hogy a közegészségügyi, építésügyi ha­tósági, közlekedési, valamint a kereskedelmi, vendéglátóipari feltételekről neki kell (kelle­nyilvánvaló, hogy a teljes meg­oldás, amint azt dr. Rádi Károly tanácselnök-helyettes elmond­ta, nem kerületi feladat, mert hiszen a rendelkezésükre álló eszközökből még csak hozzá se ne) gondoskodni. Nyilvánvaló azonban, hogy akkor sem nyer­né el a régi „rómaisok" elis­merését a tanács, ha a teljes költségvetését ezen a területén kívüli területen használná fel. Most pedig mindössze az üdülő­helyi díjakból befolyt összeget hasznosíthatja, ami jó évben valamivel több hárommillió fo­rintnál. Ezt elsősorban utak karbantar­tására, felújítására fordítják. Többre nem futja. Bár, őszintén szólva, ma már sokan azt is meg­kérdezik: tisztességes dolog-e egyáltalán üdülőhelyi díjat szed­ni a Római-parton? Szidni viszont fenntartás nél­kül csak a Sportlétesítmények Vállalatot szokás, mivel egyrészt a felvázolt hierarchiában messze a legkisebb hatalommal rendel­kezik, másrészt pedig jelen van: ő üzemelteti a part eredeti ren­deltetésének tulajdonképpen leginkább megfelelő csónakhá­zakat. Ezek annak idején kispén­zű embereknek létesültek, akik a hét végét az akkor még kék Du­nán tölthették bérelt kulipintyó­ikban. A helyzet látszólag mit se változott, csak éppen a ma­gántulajdonosokat állami válla­lat váltotta fel, amelytől termé­szetesen nem lehet annyit köve­telni, mint burzsuj elődjétől. Hogy miért nem, azt most nem részletezem, elég legyen annyi, » hogy állami vállalatként gazdál­kodni manapság nem éppen leányálom. így aztán szidja is mindenki a Sportlétesítmények Vállalatot, aki csak kapcsolatban van vele. Jómagam a Vöcsök csó­nakházat cserkésztem be, s azon­kívül, hogy nagyjából tisztaságot találtam, semmi jóról nem szá­molhatok be. Kalyiba kabin há­tán (a hivatalos neve mindegyik­nek: üdülőszoba), egyik rozo­gább, mint a másik, a suttogás 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom