Budapest, 1983. (21. évfolyam)

8. szám augusztus - C. Kiss Sándor: Városvédő templom

C. KISS SÁNDOR A városvédő templom zépkori Pest, amelynek első temploma a Castrum délkeleti sarkában állott. A római erődöt tehát Pest városmagjának tekinthetjük; a XII. század végén már álló, román kori háromhajós bazilika a korábbi építészeti hagyományok folytatása. Ettől kezdve a templom sorsa: dacolni a pusztulás erőivel. Mint a poraiból megelevenedő főnix, újra meg újra magához tér, teljesíti hivatását, és menedéket ad a városnak, amint polgárai is szakadatlanul, meg-megújuló áldozatkészséggel sietnek újjáépíteni. A változások a templom belsejét és külső megjelenését egyaránt érintik. Nem találunk még egy templomot, amely így őrizné a történelmi korok és változó építészeti stílusok emlékeit. Sajátos történelmi „eklektika" bontakozik ki és válik itt uralkodóvá a középkortól napjainkig, amely ma számunkra természetes egységet képez. A XIV—XV. században a gótikus átépítés csarnoktemplomot hozott létre. Ez a német polgári gótika hatása. A gótikus szentély viszont ún. körüljárós rendszerű, ami a francia gótikában terjedt el. Mindez együttvéve a Zsigmond-kori budai királyi építőműhely szakértő munkáját dicséri; ebből az időből maradtak ránk — többek között — a gótikus ülőfülkék is. A gótikus ülőfülkék között ott találjuk a török mihrabot, a félkör alaprajzú imafülkét, az egyetlent, amely Mekka felé mutat. És míg a gótikus ülőfülkék hátfalain a passió egyes jeleneteinek maradványaiban gyönyörködhetünk, addig a mihrab díszítése, az iszlám előírásainak megfelelően, nonfiguratív. A keresztelőkápolnában levő A Nagyboldogasszonyról elnevezett pesti Belvárosi plébániatemplom a budai oldalról vagy az Erzsébet-hídról megpillantva úgy hat, mintha a híd parti pillére lenne, erőd a Belváros szívében. A templom melletti tér a római emlékek múzeuma, a feltárt erőd egy részletével és Tar István Harcosok című szökőkút-szoborcsoportjával. A templom 900 éves fennállásának jubileumát 1948-ban ünnepelték, mert bár 1944 végén súlyos károkat szenvedett (mint látni fogjuk: nem először), a felszabadulás után megkezdett korszerű helyreállítás ezt lehetővé tette. Milyen bizonyítékaink vannak arra, hogy a templom talán már István király korában állott? A korabeli adatok szerint Gellért püspök holttestét 1046-ban a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt pesti templomban helyezték el. (A tabáni Katalin-templomról viszont azt olvashatjuk, Contra-Aquincum erődjének romjai. hogy a templom elődje, a Capella Beatae Virginae adott helyet ideiglenesen a szentéletű, mártírhalált halt püspök porhüvelyének.) A Belvárosi templom Árpádkori létezését Gerő László is tényként fogadja el (A pesti belvárosi plébániatemplom, Budapest, 1956.), hiszen István király kiváltságokkal ruházta fel Pest városát, és a városi rangnak feltétele volt megfelelő templom létesítése. A Duna menti római erődítmények között az i. sz. II. században felbukkan Contra-Aquincum neve. A római Castrum túlélte a népvándorlás viharait. A honfoglaláskor még ép volt az erőd. Anonymus is említést tesz a várossói, „Castrum, quod dicitur Pest", amelyet, szerinte, Taksony vezér a X. század harmadik negyedében Volga menti bolgár kereskedőknek adományozott. Már a tatárjárás előtt kialakult az egykori erőd körül a kö-Kecskeméti Kálmán felvételei freskótöredékek XV. századi ismeretlen olasz festő alkotásának maradványai. Békésen megférnek az újkori keresztelőkúttal, amelyet Ferenczy Béni bronz szoborcsoportozata díszít. Mátyás korában a templom élete a pesti polgárság öntudatos, virágzó társadalmi és politikai aktivitásának a tükre: 1458. január 23-án — Mátyás királlyá választása előtt! — hálaadó istentiszteletet tartottak a templomban, és nyilván ezzel a határozott fellépéssel is befolyásolták a döntést. Mátyás uralkodása alatt az iparos céhek ún. fraternitásai — testvéri közösségei — által emelt oltárokhoz oldalkápolnák egész sorát építették késő gótikus stílusban. Reneszánsz emlékei elsősorban a Mátyás halála utáni időszakból maradtak a Belvárosi plébániatemplomnak. A szentségfülkék a templom legkimagaslóbb művészi értékei. Az Hörger Antal Szent Flórián-szobra