Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Dr. Radnai Lóránt: Egy sikeres és egy bukott terv

kell azt felkarolni, mert ebben fekszik a fővárosnak nemcsak megmentése, hanem jövő nagysága is." Ez az új terv az a híres „csatornaterv". A csatornát Reitter nagyjából a mai Nagykörút vonalára tervezte, és az elgondolása szerint a mai Margit-híd tájékán elindulva, köríven érkezett volna meg a Csepel-sziget északi csúcsához. A tervező elsősorban w Pest és Buda térképe Reitter Ferenc csatornatervével a víztől is elhódítson a — kereskedésnek. Még egy pár év, s e királyi folyam jobb kedvvel locsolhatja Pest partjait, mert mentén nem fog szemétdombokat látni, hanem díszesen kikövezett vonalt, felül (tán nemsokára) fx>mpásabb házsorokat, s a tervezett nagy — bazárt. A gőzösök megkétszerezett serénységgel fognak e kőparthoz futni, hogy kiöntsék terhüket, s megkönnyítsék nemcsak magukat, hanem a mi vállainkon is az — élet gondjait. E kőpart építését ugyanaz a jeles főmérnök — Reitter Ferenc — vezeti, kinek nagyszerű csatornatervei épp most a Redout (Vigadó) éttermében láthatók. £ terv, bár róla hetek óta beszélnek a lapok és az emberek, még igen sokáig, egész kiviteléig a legérdekesebb tárgyak egyike marad. Nem egyedül Pestnek, az egész országnak azzal indokolta elgondolását, hogy így nem ismétlődne meg a borzalmas 1838-as árvíz. Ez az indok nem állta meg helyét, hiszen tudjuk, az árvíz oka valójában a Csepel-szigeti zátonyokon összetorlódott zajló jég volt. Másik érve szerint a hajózható csatorna jól elláthatta volna nyersanyagokkal az akkori város peremkerületein épülő ipartelepeket, és általában olcsón szállíthatott volna az iparvidéknek, illetve a kereskedelemnek. Reitter praktikus és tetszetősnek látszó terve nem számolt vele, hogy a város túlnövi azt a csatornaövezetet, és a pókhálószerűen kialakuló városalaprajz előbb-utóbb „kilöki", távolabbra tolja az iparvidék övezetét. Nem számolt a csatorna óhatatlan szennyeződésével, méretének előbb-utóbb szűkké válásával és a partjain kialakuló belső teherforgalom disszonáns hatásaival. Hiába lett volna a terve szerint a csatorna mintegy negyven méter, az utcakereszteződéseknél, hidaknál 16 méter, a terv nem került az országgyűlés elé, és sohasem valósult meg. Megvalósult azonban Bécsben, ahol a Reitter Ferenc-féle tervet irigykedve bírálták. Reitter még többször kísérletet tett a pesti csatorna megépítésére, különösen amikor külföldi tőkecsoportok is jelentkeztek a munka kivitelére, de végül is a tervből nem lett valóság. Ugyanebben az időben merült fel az a gondolat, hogy a régi Szépítő Bizottságot, amely 1805-től működött, fel kellene újítani, így született meg a Közmunkatanács, amelynek megalapítói között ott találjuk Reitter Ferencet is. Az 1870. évi 10. törvénycikk mondja ki a Közmunkatanács megalapítását, és programjává teszi a pesti Duna-szakasz rendezését, sugárutak, valamint körutak építését. Mindezek érdekében fontos volt egy városszabályozási terv elkészítése. Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt Csengeri Antal és Reitter Ferenc — aki 1865-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja — készíti el a törvénycikk részletes fogalmazását. Még az ellenzéki Tisza Kálmán is támogatja a törvényjavaslatot. Reitter Ferenc a műszaki osztály vezetője lett. Ezért kapta — elismerésképpen — a III. osztályú vaskorona rendet és a temesi előnevet. Temesi Reitter Ferenc, akinek híres pesti hajócsatorna tervéből végül is a pesti Nagykörút valósult meg, 1874. december 16-án halt meg, néhány hónappal azután, hogy negyvenéves szolgálat után nyugalomba vonult. A Lánchíd pesti hídfője az akkor még meglévő koronázási dombról Klösz György felvételei 35