Budapest, 1983. (21. évfolyam)

7. szám július - Legány Dezső: Liszt Ferenc lakása a régi Zeneakadémián

Ettől kezdve Liszt itthon létekor gyakran nyitották egybe hangversenykor Liszt sza­lonját és a hangversenytermet. „Akár egy methodista templom: olyan be­nyomást tesz reánk a sugárúti zeneakadémia nagy terme, szürkés [helyesebben halvány szürkészöldre festett], ékítetten falaival, ma­gasan fekvő ablakaival, puritán egyszerűsé­gével. Felső részén áll az emelvény, két Bö­sendorfer-féle zongorával" — írta a tudósító, az 1881. március 20-i növendékmatiné al­kalmából. Nincs mód itt a hangversenyteremmel foglalkozni. Néhány részlet mégis figyelmet érdemel. Fellner nyilván nyomban a meg­bízás után nekilátott a tervezésnek. Ezzel függhetett össze az az 1881 áprilisának kö­zepéről való hír, mely szerint a hangver­senytermet nagy falfestmény fogja díszí­teni, s annak tervezésével és megfestésével a közoktatásügyi miniszter Székely Berta­lant bízta meg. Témája egy görög tárgyú eleüziszi ünnepi menet, amit a sajtó részle­teiben is ismertetett. A nyár derekán a hír tovább bővült: Fellner az építendő orgonát és a pódiumot a terem Sugár úti homlok­zatára tervezi (eredetileg tehát nem ott volt a pódium), hogy arra Liszt lakásából is fel lehessen menni. A vele szemben lévő keskeny falat díszíti majd Székely Bertalan nagy freskója. 1881. december 9-én Trefort miniszter visszavárólag megküldte Schlauch püspök­nek, a Zeneakadémia igazgató tanácsa elnö­kének Fellner terveit és költségvetését a Zeneakadémia hangversenyterméről, és ér­tesítette Schlauchot, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága csak 2500 forintot ajánlott meg, ezért,,egyelőre csakis a terem falainak ülőkkel ellátott és esetleg el is távo­lítható és más teremben elhelyezhető fabur­kolata fog a jelzett összeg megszavazása esetén a jövő év folyama alatt az orgona fel­állításával lehetőleg egyidejűleg megkészít­tetni." A falakat fél emelet magasságig bo­rító tölgyfa burkolat tehát ugyanúgy Fell­ner Sándor elgondolása és terve volt, mi­ként az is, hogy az orgona külsejét rene­szánsz stílusban, tölgyfából készítse Csep­reghy János mú'asztalos, további 2461 fo­rintért — nyilvánvalóan Liszt szalonjának stílusához igazodva. A hangversenyterem rekonstrukció­jakor jó volna pár kérdést gondosan tisztáz­ni. 1881—82-ben bizonyára pénzügyi okok­ból nem bízták meg végleg Székely Bertalant a freskó elkészítésével. Nem történt-e ez meg később? Nem maradtak-e Székely Bertalantól az „eleüziszi menetre" utaló vázlatok? Nincs-e mégis a falsíkon későbbi tatarozások során elfedetten valamilyen freskó? Megvan-e az 1944 novemberében elhunyt Fellner Sándor hagyatékában a Liszt lakására és a hangversenyteremre vo­natkozó dokumentáció? Továbbá: a Kép­zőművészeti Társulat korabeli iratanyagá­.. .és imaisámolya ban fennmaradt-e Lang Adolfnak valameny­nyi zeneakadémiai tervrajza — a miniszté­riumé ugyanis elpusztult. Liszt lakásáról még egy hiteles korabeli leírás és kép maradt, 1886 márciusából, Liszt utolsó budapesti tartózkodásának ide­jéből Ábrányi Kornél tollából. Ez részben kiegészíti, másrészt kissé módosítja az 1881 -í ismertetéseket. E szerint Liszt dol­gozó- és hálószobája maga is kiváló érdekű kis múzeum. Itt található pár száz kötetre menő házi könyvtára. íróasztalán s a mel­lette álló kisebb-nagyobb asztalokon művé­szeti és levelezési igényekre szolgáló kész­letek, míg az íróasztal felső támláján arcké­pek és más kedvelt emléktárgyak találha­tók, afölött pedig, a fal szögletfülkéjében, Szent Erzsébet márványszobra áll, a falakat portrék, tájképek s egypár humoros rajz fedi. Ágya felett értékes szőnyeg, oldalt házi imazsámolya látható. A Bösendorfer­féle, kétoktávos, kihúzható s csak halk hangot adó zongoraasztalon pedig folyó­iratok, kották, partitúrák hevernek. Egy nyugágy egészíti ki a szoba bútorzatát, Liszt pihenőhelye. Az ebédlőben áll az elhunyt meghitt barát, Schwendtner Mi­hály apát mellszobra s két fel nem tűnő — mindig zárt — üveges szekrény, melyek pompás kötésű díszkiadásokat, emlékko­szorúkat és más reliquiákat rejtenek maguk­ban. „HaLisztíró-s hálószobáját kis múzeum­nak neveztem: úgy szalonjára méltán ráillik a ritka becses és értékes különlegességek gyűj­teményének a neve" — folytatja Ábrányi. Mi­után röviden summázza az 1881-ben ismer­tetett bútorzatot, hímzéseket és egyéb ér­téktárgyakat, rátér arra, hogy a falakon függő nagy értékű képek közt különösen kitűnik Gustave Doré két crayon-rájza, amelyek a Dante szimfónia és a Szent Fe­renc a hullámok felett című zongoramű il­lusztrációjául készültek. A kettős billentyű­zettel ellátott Erard-féle harmónium-piani­nó felett Sophie Menter életnagyságú, színe­zett arcképe látható. Az egyik sarokban a bécsi Beethoven Comité által ajándékozott miniatűr Beethoven-bronzszobrot helyez­ték el, melynek eredetijét részben Liszt 1877-ben Bécsben adott hangversenyének köszönhették. Ugyancsak a szalon ban van — két, Sophie Menter által adományozott igen szép szekrényben — Liszt válogatott zene­műtára; ez azonban csak kis része a kottá­inak. A két szekrény közt áll a Bösendorfer­zongora, melyen Liszt tanítványai mutat­ják be képességüket a mesternek. A sza­lonból nyíló hangversenyteremben helyez­ték el az amerikai Chickering-cég mesteri kidolgozású zongoráját, amelyet tiszteletük jeléül küldtek Lisztnek, de amelyen csak ritkán játszott. Az 1881 -i és 1886-i leírások alapján Liszt teljes lakását az eredetinek megfelelő hűséggel rekonstruálni kellene. És lehet is. Ehhez kitűnő támpont a Zeneművészeti Főiskolán őrzött Liszt-hagyaték, az eredeti berendezési tárgyak, a róluk készült leltá­rak és Bartha Dénesnek az 1936. évi kiállí­táshoz írt katalógusa. Az egykori adomá­nyozók leszármazottai is bizonyára meg­tennék, hogy a tulajdonukba visszakerült, de száz éve a Liszt-lakásban volt értéktár­gyak, bútorok visszajussanak arra a helyre, ahol valaha Liszt élt közöttük. Ami pedig végleg elveszett, azt a meglévőknek min­tájára, a régi leírásokhoz igazodva, híven el lehet újból készíteni. Ez semmit nem vesz el az egész lakás hiteléből. A háború­ban elpusztult hídjainkat, műemlékeinket, középületeinket is számos új elem beépíté­sével állították eredeti értékükben helyre. A weimari Liszt-házban például a szobael­választó függönyök nem a száz évvel ezelőt­tiek, hanem azok mintázatához és színeihez pontosan igazodva Kőszegen készültek. Budapest egyik fontos zenetörténeti és idegenforgalmi értéke a Bartók-emlékház. Az lesz az érintetlenül megőrzött Kodály­lakás is. Ennek közvetlen közelében hitele­sen és magas színvonalon lehet helyreállí­tani Liszt egykori lakását a hangverseny­teremmel együtt. Évszázados mulasztást teszünk ezzel jóvá. S miközben Liszt emlé­kének maradandóan hódol, önnön szép­ségét is fényesebben csillantja meg Buda­pest. Források, hivatkozások: Liszt 1873. X. 31-i levele: La Mara: Franz Liszt's Briefe. VII. — 1878. XII. 28-i szerződés: VKM 7163,1879. Ill, 22. — Pesti Napló: 1879. VIII. 5. kiegészítés: Fővárosi Lapok VIII. 6. — Miniszteri utasítás Erkel kiköltözésére: VKM 2541. 1883. I. 21. — Lötz Károlyról: Magyarország, 1879. X. 10. — Vén Zsuzsa: A régi Zeneakadémia. ..Budapest" 83/3, p. 42—+4. — Minisztériumi utasítás a Hal tér 4. alatti Liszt-lakás felszámolására: VKM 30396, 1879. X. 30. — Apponyi, Mihalovich, Harkányi és Mosonyiék ajándékai: Fővárosi Lapok, 1881. 1.15. és 1.20. — Liszt 81.1. 20-i levele: Hankiss |ános: Liszt Ferenc válogatott írásai. Bp. 19S9. II. p. 741. — A hangversenyterem 1880—81-ben: Fővárosi Lapok, 1880. III. 16. és 1881. III. 22. — Székely Bertalanról: Fővárosi Lapok, 1881. VII. 23. — Trefort 81. XII. 9-i átirata Schlauchnak: VKM 1881/17981. — Csepreghy Jánosról: VKM 23690,1882. VIII. 3. — Liszt lakása 1886-ban: Id. Ábrányi Kornél: Liszt Ferenczről. Magyar Salon, 1886. március, p. 562—69. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom