Budapest, 1983. (21. évfolyam)

7. szám július - Legány Dezső: Liszt Ferenc lakása a régi Zeneakadémián

LEGÁNY DEZSŐ Liszt Ferenc lakása a régi Zeneakadémián Bármely háznak ketten adhatnak rangot: aki építi és aki lakja. Nem a tulajdo­noson múlik a rang, sőt, azon legkevésbé. A pesti Hal tér 4. számú ház Friedrich Ferenc vívómester birtokában volt, amikor az állam bérbe vette zeneakadémiának, és Liszt Ferenc 1873. október 30-án meg is érkezett ide. Az ő beköltözésével nyert rangot zenetörténetünkben a ház. Lakásának beosztásáról, berendezéséről szűkszavúan, mégis elismerőn azt írta Sayn-Wittgenstein Carolyne-nak: „Új laká­som jobban tetszik nekem, mint az, amely­ben az elmúlt két télen laktam. Nyugodtabb és nagyon központi fekvésű, az első emeleten és két lépésnyire a városi plébániatemplom­tól, mely a város fő és legjobban karbantar­tott temploma." Két évvel később, 1875. november 14-én ebben a házban nyílt meg a Zeneakadémia, Erkel Ferenc felavató beszédével, mely ép­pen a távollevő Liszt lakásában hangzott el. Bizonyára akörül költözött a Hal tér 4. szám alá Ábrányi Kornél zenetörténész, a Zeneakadémia titkára, akinek Liszthez hasonlóan az állásával lakás járt az épület­ben. 1878. december 28-án Ráth György, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányának elnöke, mint bér­beadó, és Kossuth Péter közalapítványi kir. ügyész, mint bérbevevő, szerződést kötöt­tek, mely szerint a Sugár út 67. szám alatt épülő ház 1—3. emeletét, padlását és pin­céit a közalapítványi kir. ügyigazgatóság a csatolt vázlatrajzok alapján 1879. augusztus 1-től 1885. augusztus 1-ig, évi 6600 forint­ért bérbe veszi az Országos Zeneakadémia részére, illetve elhelyezésére. (Később rendszeresen meghosszabbították a bérle­tet, egészen 1907-ig, a Zeneakadémia mai, Liszt Ferenc téri épületének elkészülésé­ig.) A két példányban készült vázlatrajzok és szerződés egyrészt a bérbevevőkhöz ke­rültek, másrészt a bérbeadónál maradtak, s ma is megvannak, ha a Képzőművészeti Társulat egykori irattárát megőrizték. A székházat 1879. augusztus 4-én adták át az építkezés vezetői (Lang Adolf tervező­építész helyetteseként Schickedanz építész, Wechselmann Ignác kivitelező-vállalkozó helyetteseként pedig Havel építőmester) a Képzőművészeti Társulat bizottságának (Schlauch Lőrinc püspök, Pártos Gyula épí­tész, Keleti Károly) és a közoktatásügyi minisztériumnak. ,,A csinos négyemeletes épület alig kilenc hónap alatt készült el, és ezzel a művészetnek szentelt sugárúti köz­épületek csoportja teljes lett" — írta a Pesti Napló. Az épület mintegy százezer forintba került. A Képzőművészeti Társulatnak nem volt ugyan kellő anyagi alapja, de „Ráth Györgynek kiváló érdeme, hogy a kez­det nehézségei dacára hozzáfogott a terv megvalósításához. Ez úgy vált lehetségessé, hogy a kormány az épületet a zeneakadémia részére hat évre bérbe vette.. . Azonfelül a társulat bérbe fogja adni a földszinti szép helyiségeket a magyar művészek klubjának — majd ha ez megalakul. Az első emeleten há­rom gyönyörű utcai terem a szükséges mel­lékhelyiségekkel Liszt Ferenc lakása lesz. A második emeleten Erkel Ferenc fog lakni. . . Augusztus hó folyamán Erkel elfoglalja a szá­mára kijelölt lakást." Erkel 1883. május 1-ig lakhatott ott. Akkor miniszteri utasításra ki kellett köl­töznie, hogy az általa elfoglalt lakosztályt oktatási célokra használhassák, az igazgatói szobát pedig az intézet rendelkezésére kel­lett bocsátania. A 73 éves Erkel attól kezdve 10 év múlva bekövetkezett haláláig a Ki­rály utca 84. alatt lakott. Illő volna utolsó lakhelyét emléktáblával megjelölni. A padlástérben (az úgynevezett negyedik emeleten) kiképzett műtermet a Képzőmű­vészeti Társulat 1879-ben először Lötz Ká­roly rendelkezésére bocsátotta. A művész kartonokat készített itt a kormány megbí­zásából egy terjedelmes festményhez, mely paripákat ábrázol a kisbéri ménesépület nagytermében. A Zeneakadémia hamar beköltözött az épületbe, melyet Vén Zsuzsa a Buda­pest ez évi 3. számában szép képekkel is­mertetett. A beiratkozásokat 1879. szep­tember 9—15. közt, majd 17-től a felvételi vizsgákat már ott tartották, s azután, ter­mészetesen, a tanítás is itt indult meg. Október 30-án a minisztérium utasította Erkelt, a Zeneakadémia igazgatóját, hogy a bérlemény a Friedrich-házban a Hal tér 4. szám alatt 1879. november 1-én megszűn­vén, Liszt Ferenc zeneakadémiai elnök és Ábrányi Kornél rendkívüli tanár s titkár ott levő lakását kellő időre számolja fel, és gondoskodjék Liszt bútorainak ideiglenes elhelyezéséről. Liszt akkor a Villa d'Estében tartózko­dott, Tivoliban, s onnan — Velencében megpihenve — 1880. január 15-én érkezett meg. A tanév egész itt töltött idejére a Hungária-szállóban foglaltak le számára há­rom szobát; óráit is itt tartotta, mert zene­akadémiai lakása, mint akkor írták, még nem száradt ki. Ez nehezen hihető. Ha a műterem, minden tanterem és Erkel lakása már negyed évvel korábban használható volt, Liszt lakásának is készen kellett volna lennie. Ezt azonban a mellette lévő hang­* «an» s*« ««mi «ju. • I.IS/.T I KRKNCZ DOLGOZÓ-TERMI-: HUIMPESTEV s,eA, <iyula .r.ii. tclrtid. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom