Budapest, 1983. (21. évfolyam)

7. szám július - Seregi László: Gombfoci

lakók. Ha rosszkedvűen tért haza, már szedelőzködhetett is a család, tudván, hogy a hajnal megint a rendőrőrsön virrad föl nekik. Néha azonban elpártolt tőlük a szerencse, s a rabiátus természetű ember lábbal taposta meg nevelési elveinket. Annak sem örülhettek, ha mulatni szottyant kedve. Ilyenkor becsöngetett a szomszédaihoz, s rájuk parancsolt, hogy kólózzanak. Nem lehetett ellentmondani neki. Egyszer ugyan a professzor külsejű Roboz megpróbálta, de csak annyit ért el, hogy Broznovics sírásba tört ki, s folyvást azt hajtogatta, hogy „mind ilyenek maguk, apartheidisták." A ház véleménye azóta két táborra szakadt. Vigyázni kellett az egyensúlyra, nehogy felboruljon, s elmérgesedjen a helyzet. Proczellernek hirtelen eszébe jutott, hogy ő meg Gálpéter tulajdonképpen egyetértenek a Roboz kontra Broznovics ügyben, s egy pillanatra megingott. Rögtön el is szégyellte magát, „mégiscsak megsértett bennünket", villant át az agyán, s sarkon fordulva elindult, hogy jelentést tegyen a történtekről Kormosnak, a lakóbizottság elnökének. Kormos nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a házban, de az egész lakótelepen. Egyesek azt rebesgették róla, hogy hamarosan magas polcra kerül. Pedig eleinte nem szerették, sőt, megvetették, mert gyáva volt. Hiába hívták, jöjjön, s csináljon rendet Broznovicséknál, azt válaszolta, hogy ami a lakásban történik, az magánügy, ahhoz neki semmi köze. Csak akkor merjék zavarni, ha a folyosón sértik meg az együttélési normákat. Ázsiója akkor kezdett megizmosodni, amikor egy hasonló eset kapcsán sokak füle hallatára kijelentette: a család továbbra is társadalmunk meghatározó kisközössége, s céljainkkal ellentétes volna minden olyan intézkedés, amely gátolná e sok évezredes emberi intézmény jövőbeni fejlődését. Többet nem zavarták. És most, tessék, ez a Gálpéter-ügy! Eleinte arra gondoltak, hogy beírnak az újságnak, s felháborodásuknak adnak hangot. Hozzá is kezdtek a levél megfogalmazásához: „Meddig élsz még vissza a türelmünkkel, Gp." Ezt a változatot végül elvetették, úgy vélvén, maguknak ártanak, ha nyilvánosságra hozzák a lakóközösség problémáit. Még majd azt hiszik az elöljáróságon, hogy náluk nincs minden rendben. — Béreljük fel a Broznovicsot! Mit szólsz hozzá, Iván bátyám? Úgy seggbe rúgná, hogy egy életre elmenne a kedve a renitenskedéstől — sorolta az ötleteit Proczeller, de Kormos fagyosan nézett rá. — Nem értesz te semmit, Jenő, mi nem leszámolni akarunk vele, hanem figyelmeztetni, hogy rossz úton jár — okítgatta a társát, majd hirtelen fény csillant a szemében. — Hívd a Kerekesnét! — Az meg kicsoda? — A gondnoknő. — Már megbocsáss, Iván bátyám, de a gondnoknőt Molnárnénak hívják. Most ment újra férjhez. Te, képzeld, mesélte az asszony, hogy a gondnoki irodában szobáztat, de néha ő is... — Nem vagyok kíváncsi a feleséged ócska pletykáira! Majd elmondod később. Tettamanti Béla rajzai Molnárné sietve jött, s azt tanácsolta, hogy a legjobb lenne, ha kiürítenék a babakocsi-tárolót, s ott alakítanának egy gombfociklubot. Merthogy a lakásban játsszanak, arról szó sem lehet! Amíg ő a gondnok, addig itt nem lesz renitenskedés. Játék közben izgulnának, káromkodnának, még az sincs kizárva, hogy egymás torkának ugranak. Vagy isznak, s kihallatszik majd a folyosóra a részeg kárálás. Ezt tanulják meg a gyerekek? Gálpéter felhívására öt fiatalember jelentkezett. Elhatározta, hogy igazi bajnokságot szervez, igazi élvezeteket szerezve magának és társainak. Hiszen a gombfoci olyan príma játék! És olcsó: egy-egy csapat ára belterületi butikban 19 forint, peremkerületi bazárban 25 forint (Állami üzlethálózatban nem kapható:). További előnyei: 1. Megkíméljük magunkat a közlekedési vállalat szeszélyeitől, különös tekintettel a járművek vezetőinek kiszámíthatatlan étkezési rendjére. 2. Nem fázunk fel alulról, ezzel is csökkentjük az integrált szakorvosi rendelők zsúfoltságát. 3. Büntetlenül dobálhatunk üveget a pályára. Hátrányai: 1. Kihúzhatós asztalt csak Erdélyben lehet kapni. 2. Lekopik a körmünk. 3. Időnként meg kell kenni a játékosokat, hogy jobban csússzanak. A bajnoki címet végül Szabó II. Tamás szerezte meg, bár sokáig úgy nézett ki, hogy diszkvalifikálják, csapatával, a Békéscsabával együtt, Karacsi sporttárs ugyanis egy óvatlan pillanatban kiderítette, hogy Zsömbörgi helyén rendre Paolo Rossi játszik. Az ügyet sikerült elsimítani, miután Szabó II. vállalta, hogy három fordulón keresztül kesztyűben gombozik majd. A fairplay-díjat Kolmannak ítélték oda, aki egyetlen nagy múltú budapesti csapatnak sem adott le pontokat. Az „Év játékosát" — konszenzus alapján — nem választották meg. * Dr. B. Kársomlyói Andor roppant népszerűségnek örvendett a környéken. Áz emberek, persze, maguk között, Csárlinak becézték, mivel még soha senki nem látta, de beleszólt mindenbe, mint ama nyomozóiroda tulajdonosa. Gálpéter Miklós 32 éves technikust az a megtiszteltetés érte, hogy személyesen találkozhatott Csárlival. S határozottan rokonszenvesnek tűnt számára, legalábbis első blikkre, a lakóhelyi titkár. Amint belépett a szobájába, szaladt elébe, lesegítette a kabátját, s már intett is Gizikének, hogy szervírozhatja a kávét meg 21