Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Fekete Gyula: Vonal alatt III.

Törőcsik Juli felvétele rint), mint jó ruhaellátás esetén lenne. Megjegyzendő, hogy saját varrással, ruhaátalakítással a fiataloknak is sikerül kielégíteni ruházkodási létszükségleteik egy részét. Tartós javakra, oktatási-kulturális kiadásokra, utazásra— a férfiakhoz hasonlóan — havonta mintegy 450 forint a kiadás. A minimálisan szükséges kozmetikai cikkek, fodrászati kiadások (évente legalább 6 alkalommal hajvágás, mosás, berakás) és az egészségügyi többletköltségek miatt a nők testápolási és gyógyszerkiadásai havonta mintegy 50 forinttal haladják meg a férfiakét. Milyen életkorra válik primér életszükségletté a lakás megszerzése? Orvosi szempontból az első szülés biológiai optimuma 19—24 év közé esik. Ebben az életkorban optimális a szövetek rugalmassága, tágulékonysága. A 6 napon belüli csecsemőhalandóság ebben az anyai életkorban a legkisebb. A 25—29 éves anyák újszülötteinél ez az arány 16 százalékkal, a 30—40 évesek között már 50 százalékkal magasabb. Súlyban, testhosszban még 5—6 év múlva is őrzik előnyüket az anya 20—24 éves korában született gyerekek. Még néhány adat: a 19—20 éves anyák gyermekeihez viszonyítva a 25—29 éves anyák újszülöttjei között 40 százalékkal, a 30—39 éves anyák újszülöttjei között 260 százalékkal több a Down-kóros; 22, illetve 44 százalékkal több a központi idegrendszer zavaraiban szenvedő; 3, illetve 12 százalékkal gyakoribb a bélentoderma előfordulása. Budapest kedvezőtlen helyzete az újszülöttek életképessége terén összefüggésbe hozható a 25—30 év utánra halogatott első szülések magas arányával és ennek fő okával, a lakáskörülményekkel. Az első gyermek nevelése — az esetek nagyobbik részében — átmenetileg még megoldható a szülőknél vagy albérletben. A második gyermek fogadására azonban a családok többsége már nem vállalkozik ilyen helyzetben. Ez azt is jelzi, hogy a családi életre alkalmas, induló lakások megszerzését a második gyermek születéséig minimális szükségletnek tekinti a közvélemény. Ez ideig kell összegyűjtenie a családnak a lakásszerzéshez szükséges előtörlesztés összegét. Ez a követelmény emeli a fiatalok létminimumát valamennyi más korosztályénál közel ezer forinttal többre. Figyelembe véve még az egy személyre jutó vegyesipari cikkek (például edények, szatyrok, üvegáruk), hiteltörlesztések, megtakarítási értékveszteségek nagyságát, a fiatal nők minimális szükséges kiadása mintegy 4100 forintra tehető havonta. Gyermekek hároméves korig A fiatal családban élők 14 százaléka hároméves vagy fiatalabb gyermek. A budapesti hasonló korú gyermekek mintegy 45 százaléka él fiatal családban. Az urbanizációs ártalmak, életmód, születést megelőző művi vetélések miatt Budapesten az országos átlagnál (T0 százalék) magasabb a koraszülöttek (alacsony súllyal világrajöttek) aránya. Egy részük fiziológiai hátránnyal (például fehérje-, vas- vagy magnéziumhiányos szervezettel) kezdi életútját, és ezt csak igen gondos táplálással lehet ellensúlyozni. Sajnos, éppen a nagyvárosi életvitel nem kedvez a legmegfelelőbb táplálék, az anyatej kellő mennyiségű és időtartamú képződésének. Egy 1981. évi vizsgálat Budapesten a két év alatti gyermekek ötödénél elégtelen vasellátottság miatti hiánytüneteket regisztrált. A fejlődő szervezet csontképző munkája miatt magas a kisgyermekek foszforigénye. Ennek fedezésére célszerű a kakaót minimálszükségletnek tekinteni. Sok foszfort és növekedést serkentő H-vitamint tartalmaz a banán. Sok szülő jó érzékkel áll sorba ezért a déli gyümölcsért, amely nem luxuscikk, hanem a kisgyermekek alapvetően fontos tápláléka. A háromévesnél fiatalabb gyermekek élelmiszer-szükséglete havi 600 forintba kerül. Szerepel ebben a fővárosi kisgyermekek mintegy harmadát érintő bölcsődei díj is. Társadalmi-gazdasági fejlettségünk mai szintjen felnőtt, kereső emberek nem hordanak már mások által használt ruhadarabokat. Létminimumuk kiszámításánál ezt nem is vettük figyelembe. A gyermekholmik megítélése más. A gyermekek ruhadarabjaik 10—15 százalékát rokonoktól, ismerősöktől öröklik. A gyermekek növekedése gyakran gyorsabb, mint ruházatuk fizikai kopása. A számításoknak tükröznie kell ezt a társadalmi szokást. A csecsemőknek és nem szobatiszta kisgyermekeknek sok fehérneműre van szükségük. Pelenkákra, réklire (4 db), trikóingre (2 db), csecsemőnadrágra (2 db), pólyákra, pelenkázónadrágokra — még az átvett holmik ellenére is — 800—900 forintot kell költeni évente. 1980—1981-ben a korlátozott pamutbehozatal miatt nem volt megfelelő a csecsemők ellátása ruhaneművel, ezért a szülők gyakran rákényszerültek drágább holmik vásárlására. A három év alatti gyerekek kötöttholmiigénye magas. Például évente legalább két vékony és egy vastag kocsi kabátot, két kötött ruhát, egy pár kötött kesztyűt és egy meleg sapkát kell vásárolni — ezek költsége mintegy 800 forint. A három év alatti gyermekek ruházkodására havonta 400—450 forintot kell költeni. Az egyszobás lakás megfelel egy gyermektelen fiatal pár minimális szükségletének, gyermekenként fél szobával növekszik ez a minimális szükséglet. A nagyobb lakás többletköltségeit és a gyermekek miatt hoszszabbra nyúlt fűtési idényt figyelembe véve a lakásszerzési-lakásfenntartási kiadások egy gyermekre jutó összege mintegy havi 900 forint. A kisgyermekek számára olyan tartós javakat, mint a csecsemőmérleg, babakocsi stb. nem érdemes vásárolni, a kölcsönzés kifizetődőbb. A kiságy szerepel a létminimumban, olcsóbb árban. Az egészségügyi kiadásokat és a játékok árát is számítva — egy három év alatti gyermek eltartásának minimális költsége havi 2300 forint. Óvodás korú gyermekek A fiatal családok tagjainak 6 százaléka óvodás korú gyermek; a budapesti óvodáskorúaknak mintegy harmada tartozik ide. A 4—6 éves gyerekek élelmezésére — beleértve az óvodai díjakat is — havonta mintegy 850 forintot kell költeni. Az óvodás gyermeknek játszósarokra is szüksége van. A játékok elhelyezéséhez polc kell, esetleg a kisebb testvérnek átadott kiságy helyett újat kell vásárolni. Kisebb bútorokkal (például kisszékek) együtt az óvodáskorúak tartós javak iránti szükségletére havi 60 forintot kell számítani. Leginkább az óvodáskorúak igénylik a játékot, amely alapvető szükségletük. A já-31