Budapest, 1983. (21. évfolyam)

6. szám június - Kerekes Ferenc: Füstöl vagy nem füstöl?

Füstöl vagy nem füstöl ? szakemberek felkészültségét és rátermettségét, csak megjegyzem: eddig is sok halálos baleset tör­tént kéményhiba miatt, és jelen­leg is több ezer ember él poten­ciális életveszélyben. A gondokat a Fővárosi Kéményseprő és Tü­zeléstechnikai Vállalat egyik ve­zetőjének nyilatkozata is jelezte, aki többek közt kijelentette: sok ezer olyan kéményjárat van Bu­dapesten, amelyet megvizsgálni sem tudnak, mert megközelíthe­tetlen. A helyzet cselekvést sür­get, ugyanakkor még mindig szin­te akadémikus jellegű viták zajla­nak arról, hogy a kémények fel­újítása építési vagy épületgépé­szeti feladat-e ? Sajnos, presztízs­kérdéssé fajult a „kéményügy". A kéményfelújításnak külön­böző módjai ismeretesek. A ha­gyományos eljárás, a kéményva­kolás helyett jelenleg a Wester­form-béléscsővel történő felújí­tás használatos Európa-szerte. Ide szokták sorolni még az úgy­nevezett szerelt fémkéményéket is, bár ez tulajdonképpen új ké­mény építésének számít. Az em­lített technológiákat összehason­lítva, a gyakorlati tapasztalat alap­ján a következőket lehet megálla­pítani. A kémények vakolással végzett felújításának talán egyet­len előnye, hogy viszonylag olcsó. Hátránya, hogy még a leggondo­sabb kivitelezés esetén is rövid a kémény élettartama, nem kellő­en vízzáró, és nem biztosítható a kémény járat szabvány által elő­írt belső keresztmetszete. Kevés­bé gondos kivitelezés esetén elő­fordulhat, hogy a levált vakolat teljesen eldugaszolja a kéményjá­ratot, s ez gáztüzelés esetén élet­veszélyes. Sokan figyelmen kívül hagyják azt az egyszerű tényt, hogy míg hagyományos tüzelés esetén, ha nincs huzat, a tűz ki­alszik a fűtőkészülékben — a kel­lemetlenül erős füst azonnal jel­zi a hibát —, addig a gáztüzelés­nél nehéz észlelni a hibát, mert a készülék tovább üzemel. Meg­indul az égéstermékek vissza­áramlása, s a szén-monoxid-kon­centráció esetleg az életveszélyes szintet is elérheti. A Westerform-béléscsővel tör­ténő felújítás hátrányai: az épü­leten (lakásokon) belül falat kell bontani, és a költségek viszonylag magasak. Ám a külföldi tapaszta­latok szerint a béléscsővel törté­nő kéményfelújításnál a kémény élettartama megegyezik az épüle­tével. Ha az élettartam szerinti költség-összehasonlítást nézzük, a két technológia közül hosszú távon a Westerform csővel végzett fel­újítás olcsóbb, gazdaságosabb. E technológia előnyei még: a gáz­fűtőkészülék igényeihez lehet mé­retezni a meglévő kéményjáratok belső méretét, és nem kerülhet dugulást előidéző törmelék a ké­ményjáratba. Teljesen vízzáró, ezért korrózió nem fenyeget. A kémények felújításával kap­csolatban még sok a teendő. Itt az ideje felülvizsgálni azt a né­zetet, mely szerint csak az a kor­szerű fűtésmód, amelyhez nem kell kémény. S ha beláttuk, hogy kéményre szükség van, lássunk hozzá felújításukhoz. A Fővárosi Tanács illetékesei ma már szervezett formában pró­bálják a kémények felújítását szor­galmazni. Tudomásom szerint az egyik építőipari vállalat pár hó­napja célszervezetet hozott létre, hogy tervszerűen foglalkozzon a kéményfelújítással. Ahhoz vi­szont, hogy az ilyen célszervezet valóban ütőképesen működjön, koncepciózusabb döntésre és zök­kenők nélküli anyag- és eszköz­ellátásra lenne szükség. Addig, amíg- nincs egységes koncepció, s szinte máról holnapra történ­nek a dolgok, sem az épületfel­újító ipart, sem a háttéripart nem lehet felelőssé tenni azért, mert nem teremt jó munkafeltételeket. Amennyiben nem szűnik meg a bizonytalanság, „kéményügyben" további veszélyekkel kell számol­ni. A jelenlegi helyzet konzervá­lása szinte beláthatatlan következ­ményekkel járhat. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom