Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - A Budapest postája

Tengeri akvárium, új majomház A Fővárosi Állat- és Növénykert tervei az ezredfordulóig Az állatkertek iránt napjainkban egyre fokozódik az érdeklődés. A magyarázat: a lakosság gyors növekedése, a városi életforma terjedése, az urbanizáció fokozódása. Hazánkban még egy speciális tendenciát is megfigyelhetünk: a vidéki kertek látogatottsága visszaesik — különösen azoké, amelyek nem egyegy nagyváros helyi igényeit vannak hivatva kiszolgálni, mint például a veszprémi —, a Fővárosi Állat- és Növénykert jelentősége pedig egyre növekszik. Az előrejelzések szerint az eredetileg félmillió látogató számára tervezett kertet az ezredfordulóig alkalmassá kell tenni arra, hogy kétmilliónál is több vendéget fogadhasson kulturált körülmények között. Ennek az önmagában nem csekély feladatnak megoldását nehezíti, hogy időközben — a nehezebb gazdasági helyzet következtében — olyan döntés született, hogy az Állatkert 2000-ig jelenlegi helyén marad, s az új Zoo létesítésének tervei legfeljebb csak a jövő században kerülhetnek megvalósításra. Szerencsére az Állatkert jelenlegi vezetése — dr. Holdas Sándor főigazgatóval az élen — olyan emberekből áll, akik azt vallják: a biztos rossz is jobb a bizonytalanságnál, s minden energiájukkal máris a problémák mielőbbi legjobb megoldására törekszenek. Elképzelésük, hogy megszüntessék a kert kizárólagosan nyári jellegét. Szeretnék megnyújtani a csúcsidőszakot, télen és rossz időben is vonzó programmá tenni az Állatkert látogatását. Az a cél, hogy aki ide jön, mindig találjon érdekes, vonzó látnivalót. Ezzel összefüggésben növelni akarják az intenzív bemutatók számát is. Nagy testű, tágas kifutókat és téli szállást igénylő állatfajok tartására kicsi a lehetőség. Gondolunk itt elsősorban az elefántokra és a zsiráfokra, amelyekből egyszerre csak Részlet az orchideakiállításró! két-három példányt tudnak elhelyezni. Tehát olyan érdekes, izgalmas, kis helyen megvalósítható bemutatókat terveznek, mint amilyenekre alkalmat kínál a rovarház és a tengeri akvárium. A harmadik — s talán a legtágabb — lehetőség, hogy az Állatkert szorosan vett „profiljába" nem tartozó, máshol nem látható kiállításokat rendezzenek. Ezek közül elsőként kell megemlíteni az Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézetével közösen megvalósított Magyarország madarai című kiállítást. Ennek keretében közel háromszáz faját mutatják be a hazánkban előforduló madaraknak. Annak ellenére, hogy az állatok diorámákban, kitömve kerültek a közönség elé, a kezdeményezés nagy sikert aratott. Jelenleg egy igen speciális ötlet megvalósításán fáradoznak: a Gundel étterem szomszédságában lévő holt térségben, mely állatok bemutatására nem alkalmas, a Földtani Intézet segítségével Magyarország ásványvilágát demonstráló legfontosabb kőzetek közül helyeznek el 53 darabot. Az időszakos botanikai kiállítások között már hagyománya van — és hagyományosan nagy sikert arat — az orchidea-bemutatónak, amelyen a közel háromszáz hazai gyűjtő legszebb virágait láthatják az érdeklődők. A nemrég megnyílt Pálmaház adott otthont a legutóbbi, negyedikorchidea-kiállításnak. melyet egy hét alatt húszezren kerestek fel. A látogatók legközelebb idén ősszel gyönyörködhetnek ezekben a színpompás trópusi virágokban. A másik „sláger" a kaktuszok kiállítása, amelyet szintén a Pálmaházban rendeznek. A „szúrós" látnivaló sikeréhez itt is biztosan hozzájárul azélethű környezet, s az a mód, ahogyan a növényeket — az orchideákhoz hasonlóan — ráapiíkálják a pálmafákra. Tavalyelőtt a kuriózumok kedvelői fokföldi ibolyákat láthattak. A tavalyi év nagy „dobása" pedig a hagymás, gumós dísznövények kétnapos „tárlata" volt. A siker bizonyítékául elég anynyit megemlíteni: még egy-két órával a zárás előtt is hosszú sorokban türelmesen várakoztak a bejutásra áhítozók. A kitűzött célok elérése érdekében nem elég a sok jó ötlet, szükség van némi pénzre is. Elkerülhetetlen ugyanis néhány épület korszerűsítése, bővítése és egypár — nem túl nagy — beruházás megvalósítása is. Elsőnek kell szólnunk a tengeri akvárium ez év végére tervezett megnyitásáról: ha minden a tervek szerint alakul, akkor a szigetelés és a vízelvezetés munkálatai befejeződnek, s egy sikeres tengeri gyűjtőút végeztével következhet a várva várt esemény: tíz év után újra fogadhatja látogatóit Állatkertünk egyik legkedveltebb bemutatója. A VII. ötéves terv keretében egyébként sor kerül az egész Pálmaház-komplexum teljes felújítására, s ezáltal megoldódik a nagy krokodilok bemutatásának problémája is. Az egyetlen „igazi" beruházás egy új, az emberszabásúak részére építendő majomház, melynek tervei már készen vannak, s elkészítése 1985-re várható. A jelenlegi majomház egyik nagy hátránya, hogy nem ad lehetőséget a kis és nagy majmok speciális életfeltételeinek kialakítására. Megoldásként támadt az az ötlet, hogy a mai szarvasház helyére a nagy majmok számára külön — amfiteátrumszerű nézőtérrel ellátott — „lakhelyet" létesítenek, ahol a nézők is jobban láthatják kedvenceiket. A régi majomházat pedig felújítják, s megoldják a tisztántartás gondját is: ez az épület ugyanis eddig nem volt csatornázva, s ezért nagyon körülményes és hosszadalmas volt a takarítás. Most belső csatornák építésével segítenek ezen a problémán. Nem kell aggódniuk a szarvasok kedvelőinek sem: bemutatásuk nem szűnik meg, többségük az újjáépített lósorba kerül. A jelenlegi helyzet, valamint az elkövetkező jó másfél évtized várható eseményeinek rövid felvázolásával az volt a célunk, hogy megnyugtassuk a Fővárosi Állat- és Növénykert minden rajongóját: az intézmény a nehéz körülmények ellenére is mindent elkövet azért, hogy betöltse legfőbb hivatását: a közönség színvonalas szórakoztatását, s hozzájáruljon ? természettudományos ismeretek széles körű terjesztéséhez. Mi, látogatók, azzal segíthetünk, ha az állatokon és a növényeken kívül óvjuk, védjük a kert új és műemlék épületeit, berendezéseit, hogy azok minél tovább segíthessék mindannyiunk felüdülését. (x) Az orrszarvúak új kifutója