Budapest, 1983. (21. évfolyam)
5. szám május - Tarjányiné dr. Sovány Zsuzsanna: A kertészet vadvirága
ikola Boneff magkereskedés "A bolgár kerthez" Budapest IV Calvintérö Nikola Boneff Samenhandlung „zum bulgarischen Qarten", Budapest IV, Calvinplatz 6 H, Boiu'ia-CftMeiiapHHu,» "BvirApctt fpa-iHH«" By.i*t»»WA Kmshrt*?*• két oldalán, szétszórtabban Zugliget, Kútvölgy, Városmajor, Németvölgy, Farkasrét, Nagytétény területén. Az öntözésen kívül más termesztési eljárásokat is meghonosítottak. Példának említem a köztes- és kettőstermesztést, a bakhátas és ágyásos földterület kialakítását. Népünk — eltanulva módszereiket — hozzájuk hasonlóan kezdett kertészkedni, így alakult ki a bolgárkertészkedés. A hazánkban kertészkedő bolgárok a magyar államigazgatás részéről — megjelenésük első időszakában — rendkívül sok támogatást kaptak. Ilyen kedvezménynek számított például, hogy közigazgatásunk adókedvezményben részesítette őket, minimális bért kellett fizetniök a használt földterületekért, az országból való ki- és beutazáshoz „generálpaszszusnak" nevezett utazási utalvánnyal rendelkeztek. Keresményüket, amely évente fejenként — saját bevallásaik szerint — 1000—1600 aranykorona volt, átutalhatták Bulgáriába vagy haza vihették. Sajátos szakmai ismereteik, termelési módszereik, hallatlan igénytelenségük, rendkívüli szorgalmuk és munkakedvük, jó üzleti szellemük eredményeképpen évről évre nagyobb jövedelemre tettek szert, sokuk meggazdagodott. A hajdan vándorbottal érkező, hazánkban letelepedett, itt munkával, hozzáértéssel, szorgalommal egzisztenciát teremtő bolgárkertészek gyermekei és unokái közül — a G. Dimitrov Bolgár Kulturális Egyesület statisztikája szerint — mintegy 1800-an élnek ma Magyarországon. Mindannyian társadalmunk hasznos tagjai. 315-en egyetemi végzettségűek: közülük mintegy 74 mérnök, 37 közgazdász, 18 agrármérnök, 60 orvos, 90 fő a közművelési szolgálja (tanárok, nyelvészek, történészek, etnográfusok, filmrendezők, operaénekesek, koreográfusok, más művészeti ágak művelői). Sokan kitüntetések birtokosai, van közöttük állami díjas is. De legalább ugyanilyen megbecsülést érdemelnek azok a bolgárok, akik ma is hűek apáik szép foglalkozásához, s a kertészetben, mezőgazdasági üzemekben vagy a kereskedelemben kamatoztatják nemzedékről nemzedékre öröklődő tudásukat, tapasztalataikat — mindnyájunk hasznára. Kaliczov Todornak, a G. Dimitrov Bolgár Kulturális Egyesület titkárának tájékoztatása szerint az itt letelepedett bolgárok kezdettől fogva tartották a kapcsolatot az óha/ával, őrizték nemzeti öntudatukat, hagyományaikat. Néhány felsorolásszerű példa minderre. 1914. augusztus 2-án Lazar Ivanov vezetésével megalakult a Magyarországi Bolgárok Egyesülete. Célkitűzései közül a legfontosabbak: a magyarországi bolgárok összefogása, a hazájukkal való kapcsolat fenntartása, érdekeik képviselete, összejövetelek lehetőségének megteremtése, az elesettek segítése, a magyar—bolgár barátság gondozása. 1915. szeptember 20-án kiadják a Bolgár—Magyar Szemle című kétnyelvű lapot, amelynek sajnos a háború miatt csak egy száma jelent meg. Felmerült a bolgárkertészek részéről a anyanyelvi iskola iránti igény. Az egyesület 1917-ben a Lónyai utca 14-ben bérelt számukra egy tantermet. Jelenleg Budapesten 12 osztályos, diákotthonos bolgár iskola és bentlakásos óvoda működik a Bajza utcában. A jól felszerelt iskolában jelenleg 205 tanuló folytatja tanulmányait. Érdemes megjegyezni, hogy a diákok négy nyelvet tanulnak. 1918 májusában nyílt meg a bolgár kápolna. Ma is a magyarországi bolgár pravoszláv egyházközség működteti. 1922-ben megalakult az Ivan Vazov Olvasókör. 1932 óta van Budapesten bolgár templom. 1936-ban megalakult a bolgárok Kertészeti Egyesülete. 1939-ben Szentendrén megünnepelték a Magyarországi Bolgárok Egyesülete fennállásának 25. évfordulóját. 1945-ben, jelezvén tagjai politikai hovatartozását, az egyesület új nevet vett fel, és Bolgár Antifasiszta Kulturális és Művelődési Egyesület néven működött 1951-ig. 1953-ban az egyesület tagjai elhatározták, hogy önkéntes adományokból művelődési otthont építenek. Megkezdték a gyűjtést. 445 család 3 millió forintot adott össze, és 1955-ben a IX. kerület Vágóhíd utca 62 szám alatt megkezdődött az építkezés. 1957. szeptember 9-én megnyílt a székház. Jelenleg felújítják. A költségekhez Tirnovó város is hozzájárult: 1982 őszén ünnepelték a székház megnyitásának 25. évfordulóját. A G. Dimitrov Bolgár Kulturális Egyesület tevékenysége oly sokoldalú, hogy még csak vázlatos áttekintésére sincs mód. Csak annyit: az egyesület minden rendezvénye az összetartozást, a hagyományőrzést és -továbbadást szolgálja az internacionalizmus szellemében. Két dolgot érzek még fontosnak megemlíteni. Az egyik: a bolgár állam is nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy külföldön élő fiaiban erősítse a nemzeti öntudatot. Szép példája volt ennek a bolgár állam 1300 éves fennállásának 1981. szeptember 1—10-ig tartó ünnepségsorozatára szóló meghívás. Minden külföldön élő bolgárt — akinek módja volt a meghívásnak eleget tenni — vendégül láttak hazájukban. Bulgáriai körutazást szerveztek számukra, ünnepségeken köszöntötték őket. A másik: országunk és a főváros vezetői a múltban is, de különösen a jelenben támogatták és támogatják az itt élő bolgár közösség tagjait, segítik őket, hogy megőrizhessék nyelvük, kultúrájuk sajátos vonásait, ezzel is mélyítve a két nép hagyományos barátságát. 44