Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gajdos Gusztáv: Schember C. és Fiai

GAJDOS GUSZTÁV •Seheii^bcI*C. és 'I iai A magyar mérleggyártás történetéből Hazánkban az 1840-es években az önálló kézművesek alkották az ipari népesség zömét. Számuk megközelítően 230 ezer volt, amihez még hozzászámítunk mintegv 78 ezer kisipari segédet, továbbá 23 ezer „gyárdolgost", aki kézi-gépi erővel működő „nagyüzemek"-ben dolgozott. Az ipari népesség az ország lakosságának csak körülbelül öt százalékát tette ki. Az akkori „nagyüzemek" — számuk alig több mint 450 — is csak 20—40 munkással dolgoztak. Schember Conrád mechani­kus — felismerve a mérleg irán­ti fokozódó keresletet a Monar­chia területén — 1852-ben Bécs­ben, a Jágerzeilén (melyet ké­sőbb Praterstrassénak neveztek el) egy kis kézműves, mérlegké­szítő műhelyt létesített. Kez­detben csak egyszerű mérlege­ket készített, majd a kiváló szak­értelmű és szorgalmas iparos ál­landóan fejlesztette termékei­nek konstrukcióját, s így mérle­geivel mind több ágazat igényét tudta kielégíteni. Tíz év múlva, 1862-ben műhelyét áthelyez­te a Kleine Stadtgutgasséra, jelentősen megnagyobbítva. Újabb tíz év múlva, 1872-ben üzemét a bécsi III., Untere Weiss­gärberstrasse 8—10. alá költöz­tette át. Ebben az üzemben már gőzerővel és segédgépekkel dol­goztak. Nem sokkal később há­romfiát, Károlyt, Lajost és Alber­tet társául fogadta, s így jött lét­re 1874-ben a Schember C. és Fiai Mérleggyár. Schember hamarosan tapasz­talta, hogy a mérlegek iránti ke­reslet Magyarországon is foko­zódik, s 1878-ban Budapesten, a Rottenbiller utca 12. szám alatt létrehozott egy újabb mérlegké­szítő üzemet. Az alapítás jelentő­ségét az adta, hogy az üzem a magyar ipari forradalom kibon­takozásának időszakában jött lét­re. Innen került ki aztán sok-sok tizedes-, tolósúlyos-, felsőserpe­nyős-, egyenlőkarú mérleg. Fo­kozatosan ő szállított az ország nagy részébe. Újításokkal, talál­mányokkal tökéletesítette gyárt­mányait, s az üzem rövidesen hazánk első mérleggyárává avan­zsált. Schember tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az addig kezdetleges magyarországi mér­leggyártó ipar rövid idő alatt gyáriparrá fejlődött. 1885-ben már a Schember C. és Fiai első magyar Hídmérleg és Gépgyár is egy gőzgéppel, továbbá gyalugéppel, körfűrész­szel, esztergával, fúrógéppel és A Mérleggyár 1892-ben. IV., Hungária út 83. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom