Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gál Éva: A Szép Juhásznétól a Csendilláig

években: Buda és Pest modernkori városiasodásának egyik jeleként nagyobb ütemben megindult a villaépítkezés, a fővárosi lakosok (persze ez idő tájt csak a jobb módúak) már kifejezetten pihenés, felüdülés céljára vették birtokba a hegyvidéket. A kor ízlésének megfelelően — és nem utolsósorban a vidéki nemesi udvarházak utánzásaképpen — eleinte főként klasszicista stílusú villákat építettek; később, az 1850-es években itt is tért hódított az építészeti romantika és annak hegyvidéki változata, a gazdagon cifrázott, lombfűrészelt díszítésű, fatornácos ún. „svájci stílus". A Budatem tanára építtetett nyaralót, magában foglalta a középkori pálos kolostor addigra már nagyrészt földdel takart maradványait. Bugát volt az első, aki megpróbálkozott a kolostor romjainak feltárásával. Az 1840-es évek második felében a Budakeszi út 36. szám alatti, egyszerű majorház helyén felépült a Budakeszi út első romantikus stílusú villája, a máig fennmaradt Rózsa-nyaraló. A környék akkori képét egy szignálatlan — valószínűleg Liebrich által készített —, ma a BTM Kiscelli Múzeumában őrzött festmény örökítette meg. A kép a Budakeszi út alsó szakaszát ábrázolja. Az előtérben szőlők lát-A Csendilla A Hild-villa keszi úton szép számban maradt fenn e korból műemlék vagy műemlék jellegű villa, amely ezt a két stílust képviseli. A későbbiek között akad egy-két eklektikus épület is. Az 1840-es években a mai 32., 37., 38., 48., 73., 89. és 91 93. számú telken klasszicista villák épültek. Ezek közül ma már csak a 32. szám alatti emeletes villa (eredetileg Wodianer Mór pesti nagykereskedő nyaralója), a 38. szám alatti (Hild József építész saját villája) és a 73. szám alatti „Csendilla" áll. A Budakeszi út 91—93. szám alatti erdőtelek, amelyen Bugát Pál hírneves orvos, a pesti egyehatók, a keskeny Budakeszi úton gyalogosok, lovas kocsik, kétoldalt házak. Az 1850-es években az út felsőbb szakaszán, a mai 61., 63., 67. és 71. szám alatt újabb, immáron „svájci stílusú" nyaralók épültek. Közülük kettő maradt fenn. Az egyik, a 71. szám alatti, műemlék jellegűnek nyilvánított és ezért viszonylag rendben tartott, emeletes, díszes faverandás villa, amely 1852-ben Kochmeister Frigyes (a Pesti Lloyd Társaság egyik alapítója) számára épült. A másik nem szerepel a műemléki nyilvántartásban, pedig ez is érdekes emléke a múlt század közepi budai villaépítkezésnek: a 63. szám alatt Széher Mihály pesti városi tanácsos részére épült ugyancsak emeletes, faverandás villa (jelenlegi címe, a telek feldarabolása folytán, Hárshegyi út 20.). A Budakeszi út és környéke a hegyvidéki villanegyed kialakulása után is megőrizte szépségét és vonzerejét. Az épületek harmonikusan illeszkedtek a természeti környezetbe, nem bomlott meg a táj és az ember összhangja. Az utóbbi évtizedek építkezéséről ezt már aligha lehetne elmondani. Különösen vészes következményei vannak a növényzet indokolatlan kiirtásának, amelynek úton-útfélen tanúi lehetünk a budai építkezéseknél. Nem tekinthető szerencsés fejleménynek a táj összképébe erőszakosan belegázoló magas épületek megjelenése sem. Az utat szegélyező jó néhány műemlék épületnek, a felsőbb szakaszon pedig a Pilisi Parkerdő Gazdaság védett erdeinek hála, a környék sokat megőrzött régi varázsából. S ha a város gazdái vigyáznak rá, talán nem romlik tovább a helyzet, s a Budakeszi út megmarad a főváros egyik legszebb útvonalának. A volt Széher-villa 36