Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - C. Kiss Sándor: A lángoló torony

C. KISS SÁNDOR Tegnap este kigyulladt a Vár rondelláján a kőtorony tetőszerkezete. A tűzoltók hamarosan eloltották a lángokat. A tűz okát vizsgálják. (Újsághír: Népszabadság, 1982. szeptember 11.) Néhány éve még csak a budai királyi palota helyreállítási munkáiról beszéltünk. Most a helyreállítássá! párhuzamosan napirendre kerültek a karbantartásfelújítás gondjai is. Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című televízós műsorának egyik adásában arról beszélt, hogy a budavári palota gondosan helyreállított részeit a karbantartás hiányosságai miatt újabb károk érhetik. Látogatók ezreit vonzza nap mint nap a palota múzeumegyüttese. Sokáig szinte megoldhatatlannak tűnt a Várnegyedbe autóbusszal érkező turisták parkolási gondjainak a megoldása. A Fehérvári-rondellával egybekapcsolva, a régi kőtár felszámolásával sikerült megfelelő parkolóhelyet kialakítani. Mögötte sötétlik a volt Honvédelmi Minisztérium első emeletig lebontott romépülete. Egy részét vállalatok használják irodának, raktárnak. Gondoskodni kellene azonban e romos épület karbantartásáról is, hiszen javasolt átépítésére (Budapest, 1982/10.) „Erzsébet királyné parasztháza" legfeljebb a hetedik ötéves tervben kerülhet sor. Vajon mi az oka, hogy a Szent György teret lezáró Koldus-kapu és tornya építési munkái a Kommunális Beruházó Vállalat által adott megbízás dacára akadoznak? Úgy hírlik, az ok igen prózai: az Országos Műemléki Felügyelőség számláit az eddig végzett munkákról mind ez ideig nem fizették ki... Pedig ezen a kapun át vezet a legrövidebb út a palota látnivalóihoz. Most jókora kerülővel lehet csak eljutni az új parkolóból a múzeumokig. A karbantartás legnagyobb gondját az jelentette, hogy erre a célra nem állt rendelkezésre elegendő anyagi fedezet. Szanyi József, a Kommunális Beruházó Vállalat igazgatója szerint a palota karbantartó részlegének jelenleg 12—18 dolgozója van. A vállalat javaslatára a Művelődési Minisztérium megteremtette egy nagyobb létszámú karbantartó részleg létrehozásának a lehetőségét, amelyet várgondnoksággá lehetne fejleszteni. A Pénzügyminisztérium 1983-tól kezdve ún. szakaszos aktiválást engedélyezett, ami azt jelenti, hogy a beruházási keret 3—3,5 százaléka használható fel karbantartásra. Ez 66 fő alkalmazását teszi lehetővé. Ekkora létszámmal sok mindent maguk megjavíthatnak, nem kell minden munkát külső vállalatoknak kiadni, a karbantartás is lényegesen olcsóbb és gyorsabb lesz. Sajátos feladatot jelent a múlt év őszén leégett Zsigmond-torony helyreállítása. S nemcsak azért, mert az ehhez hasonló váratlan kiadások miatt jócskán kitolódhat a palota elhanyagolt környezetének a rendbehozatala — amely már 1974 óta folyik. Érdemes néhány mondatban felidézni a kapu „előéletét". így jobban megérthetjük azokat a nehézségeket, amelyek már 1954-es újjáépítése során is felmerültek. A törökök „Lihegő-kapunak" nevezték a kaputornyot, utalva ezzel a kapuszorosba felvezető híd meredekségére. A torony alapfalai szinte eredeti középkori állapotban maradtak ránk. 1854-ben kerti épületet emeltek az alapfalakra. A századvégi nagy átalakítás idején pedig egy „Erzsébet királyné parasztházának" nevezett szecessziós villát építettek rá. Ez a villa a második világháború végén, az ostrom alatt súlyosan megsérült, leégett. A romok eltakarítása után könynyen feltárhatták a középkori maradványokat. Kiderült, hogy a kapuhoz külső felvonóhíd is tartozott. A helyreállítás során a kiegészítések megkülönböztetésére A torony maradványai a II. világháború utan II lángoló torony 32