Budapest, 1983. (21. évfolyam)

4. szám április - Seregi László: Málló szállók

Málló szállók volna előzni ezt a kényszerű lé­pést. Még pénz is akadt volna erre a célra. Igen, az a már emle­getett 90 millió forint. És hát ak­koriban jobban álltak a vállalatok is. Máskülönben aligha áldoztak volna 200 milliót a Gundel, a Hungária meg a Kárpátia étte­rem rendbehozatalára. Megérte ? Megérte. Nem kidobott pénz az a 200 millió. Végül is nem dús­kálunk igazi vendéglátóhelyek­ben. A régiek patinája megkopott, a lakótelepeken építtettekről meg jobb, ha nem ejtünk szót... Si­vár hodályok, nevetségesen ma­gas árakkal, örökké bosszús pin­cérekkel. Mégis: nem lehetett volna felcserélni a sorrendet ? Egyáltalán: miért szorultak, szo­rulhattak ennyire háttérbe a régi pesti szállodáink? S mivel ma­gyarázható, hogy mostanában meg ismét rájuk irányult a figye­lem? Csak nem ütöttük meg a főnyereményt? Az ok, ahogy az már lenni szokott, sokkal próza­ibb. Kiderült, hogy nem merítet­tük ki még az osztrák hitelkere­tet, így juthat belőle egynéhány felújításra. Egyelőre háromét ter­vezik, a Békéét, az Erzsébetét és a Szabadságét. Nem szimpla re­konstrukcióról lesz szó. Ebben az esetben csak visszaállítanánk az eredeti állapotot, ami alapjában véve roppant örvendetes fejle­mény, de gazdaságilag nem kifi­zetődő. Magyarán, növelni kell a befogadóképességüket. A fővá­rosban ugyanis még mindig ke­vés a szoba, tavasztól őszig ugyan­csak nehéz feladat hozzájutni akár egyhez is. Csakis ennek köszön­hető, hogy lerobbant állagtik elle­nére is szüntelenül zsúfoltak a ré­gi hotelek. És nem egyformák a vendégek sem. Van, aki nem ked­veli a pompát, a csillogást; ra­gaszkodik megszokott környeze­téhez, az ismerős arcokhoz. Bő­víteni a vendégek körét, úgy, hogy eközben megőrizzék a már huzamosabb ideje hozzájuk járó­kat — ez a törekvés áll stratégiá­juk középpontjában. Megvalósí­tani azonban csak akkor tudják, Az egykori fürdő a Royal-szálló mellett. Reméljük, ismét fürdő lesz Az Astoria recepciója Lakosztály a Royalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom