Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Dr. Buza Péter: Ötletkönyv az újjáépítésről

jászülető magyar filmgyártás má­ig emlegetett sok alkotásának ő tervezte a díszleteit. Vala­hol Európában, Talpalatnyi föld, Mágnás Miska, Föltámadott a tenger, Fel a fejjel, Gázolás . . . néhány cím csupán a hosszú lis­táról. 1951-ben Kossuth-díjjal ismerték el érdemeit. 1956 tava­szán ragadta el a hirtelen halál. 1945 márciusában jelent meg — bámulatra méltó gyorsaság­gal — Pán József albuma: A ter­vező álma. Budapesten és New Yorkban, ,,dr. Vajna György és Tsa" kiadásában. Ez a könyv nemcsak a múltról és az 1945-ös jelenről szól, ha­nem a jövőről is. Budapest újjá­építésének első publikált kon­cepciója. ,, . . . Szeretnék ezzel az írással mindenkit felrázni, hogy vegyen részt a közös munkában. ... A nagy pusztulásnak van valami haszna is: soha ilyen alkalmunk nem volt, hogy Budapestet igazi világvárossá építsük. Huszonhét éves magyarországi és külföldi munkám tapasztalatait sűrítettem össze ebben a könyvben, s boldog lennék, ha néhány ötlettel hozzá­járulnék nagy szerelmem: Buda­pest újjáépítéséhez . . ."— mond-Közmunkák Tanácsának, a Mű­emlékek Országos Bizottságá­nak meg kell mentenie a Vár történelmi értékeit, esztétikai szépségeit. Az újjáépített Vár kis palotái­ban kellene a külföldi követsége­ket elhelyezni, azonkívül kisebb tudományos intézeteket is. Ma­ga a palota, Pán koncepciója szerint, minisztériumoknak ad­hatna otthont. Gyermekváros a hegyekben Ami pedig a bérpalotáknak felmagasztalt bérkaszárnyákat il­leti, a tervező úgy véli, hogy modern, sokemeletes, amerikai stílusú „apartment house-ok­nak" kell átadniok a helyüket, amelyeket a technika minden vívmányával felszerelnek. A la­kások másfél szobásak — termé­szetesen fürdőszobával —, a leg­felső szinten tetőterasz, napközi otthon gyermekeknek, a föld­szinten üzletsor. A kivitelezésre — javasolja Pán — alakuljanak részvénytár­saságok, amelyekben a szomszé­dos bombasérült házak, illetve telkek tulajdonosai, házuk és ja a bevezető. S aztán, már az első oldaltól sűrűn sorjáznak a szeretet diktálta imperativusok: Az összebombázott Várnegye­det meg kell menteni! Régi ba­rokk házait rekonstruálni kell — olvashatjuk. De az újjáépítést fel kell használni arra is — véli Pán —, hogy eltávolítsuk a sok zavaró épületet, melynek fel­építését annak idején csakis át­fogó városrendezési terv hiá­nyában engedélyezhették. A telkük értékében lennének ré­szesek, együtt vállalkozva az újjáépítésre. Ezzel — véli — sok építkezési anyagot lehetne meg­takarítani. Alakuljanak vállalko­zások kísérletezésre — fűzi hoz­zá—, romokból téglát sajtolni, a petróleumfűtés, az alumínium­építkezés kidolgozására és így tovább. Meg kell építeni a gyermekek városát — írja. Egészleges kör­nyezetben: a budai hegyekben. hidjai voltak. Az újra kezdődő életé. Szeretet — imperativusban A tervek, amelyeket Pán Jó­zsef, a kedves, bohém, szellemes társasági ember — így jellemzik őt, akik ismerték — megálmo­dott, az újrakezdődő élet örö­mében fogantak. 45 éves volt, éppen annyi idős, mint a két vi­lágháborút szülő huszadik szá­zad. Filmesként ismerte a közön­ség őt, aki a berlini iparművésze­ti főiskolán szerzett oklevelet. 1928-tól kezdve számos magyar film díszleteit tervezte meg, A Lila akácét, a Halló Budapestét, a Két fogolyét, a Fekete gyémán­tokét. Színpadi díszletek is val­lottak tehetségéről. Egy ideig a Színművészeti Főiskolán is taní­tott. Pályája még magasabbra ívelt a felszabadulás után. Az új-13

Next

/
Oldalképek
Tartalom