Budapest, 1982. (20. évfolyam)

2. szám február - A főváros válogatott bibliográfiája XXVIII.

Az Operaház újjászületése 1812-ben nyílt meg Pesten a Német Színház, amely hatalmas, 3500 főnyi befo­gadóképességével az akkori Európa leg­nagyobb színháza volt. A megnyitó da­rabhoz, az István királyhoz Beethoven írt zenét. Az első magyar opera Ruzitska Jó­zsef Béla futása című műve, 1822-ben Ko­lozsvárott került színre. 1837 augusztusában megnyílt Pesten a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán a magyar nyelvű Nemzeti Színház, mely­ben egyaránt játszottak prózát, népszín­művet és operát. A társulat zenei vezető­je a fiatal Erkel Ferenc. Itt mutatták be a magyar nemzeti opera első nagy alkotá­sait, Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk Bán című dalműveit. Ez a színház szeret­tette meg a pesti közönséggel Verdi és Wagner művészetét is. Az 1870-es évekre a színház már szűk­nek bizonyult, és a prózai, valamint az operatársulat nehézségekkel küszködött. Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazga­tója javasolta 1872-ben hogy építsenek új dalszínházat. A főváros 1873 júniusában tervpályázatot írt ki, és ezt Ybl Miklós, a kor neves építésze nyerte meg. A mai építész és építőipari szakemberek számá­ra is tanulságos lehet az a néhány mondat, amelyet Ybl Miklós az Opera terveihez készített tervmagyarázatából idézünk: „Egy, a mai kor igényeinek megfelelő dalszínház, mind összberendezésére, mind díszbeli kiállítására nézve lényegesen külön­bözik azon színházépületektől, amelyek az ilyenekhez kötött igényeknek csak egy-két évtizeddel ezelőtt is teljesen képesek voltak megfelelni. Egy dalszínház ma, amidőn Európa na­gyobb városaiban létező hasonló csarnokok a közönség ízlését és igényeit igen magas fokra csigázták, s oly pazar dísszel állít­tattak ki, mely pazar fény a bécsi és különö-43

Next

/
Oldalképek
Tartalom