Budapest, 1982. (20. évfolyam)

12. szám december - Ráday Mihály: „Amíg maga itt prédikál a képernyőn...”

— Általában azt mondják, hogy, a régi liftaknaajtók nem őrizhetők meg, mert nem lehet mögéjük modern liftet szerelni. Önöknél modern lift jár, de az ajtaja régi. Hogy lehetséges ez? — Nálunk sikerült a kettőt összeegyeztetni. A tervezővel való veszekedések árán. — Tud erre más példát az országban? — Nem tudok. A Gép- és Felvonószerelő Vállalatnál Székács Gézóval, a felvonószerelő üzemegység főmérnökével beszélgettem. — Hány cég készít liftet Budapesten? — Három nagyobb vállalat foglalkozik felvonóberendezések gyártásával és szerelésével. A Gép- és Felvonószerelő Vállalat, a Ganz-MÁVAG felvonógyára és a Fővárosi Felvonószerelő és Javító Vállalat. — Hogyan végzik önök a régi házakban a felvonócserét és -felújítást. — Ha megkeres bennünket a tulajdonos, az IKV, és kéri valamelyik felvonó felújítását, akkor először felmérést végzünk. Ha megállapítjuk, hogy műemlék jellegű az épület és a liftberendezés is, akkor először is a Műemléki Felügyelőség véleményét kérjük ki. Sajnos, ha a járműves szerkezetek a mai szabványnak nem felelnek meg, csak sima portálszerkezetet tudunk beszerelni. Gondolom, a következő kérdése arra vonatkozik majd, hogy mi lesz a sorsa a régi kovácsoltvas vagy drótfonatú, faburkolatú ajtóknak? Mi ilyeneket nem tudunk készíteni, helyettük a saját gyártású szabványos ajtó- és portáltípusokat tudjuk beszerelni, amelyeket igyekszünk színdinamikával a lehetőség szerint a környezethez igazítani. — Megoldhatatlan feladatnak látja, hogy a régi házakban a liftek vadonatúj szerkezettel, modernizálva, félautomatával, automatával működjenek, de szemre olyanok maradjanak, mint voltak? — A kovácsoltvas portálszerkezet és a mahagóni fülke megóvása nagyon nagy műszaki probléma, és sokba is kerül. Mi jelenleg nem tudunk olyan szakemberről, olyan kovácsmesterről, aki ezeket az ajtókat, ha szükséges, újra tudná csinálni. Ugyanakkor, ha a felvonóberendezés elhasználódott, elöregedett, ki kell cserélnünk. Ma már előírás, az MSZ 04-es szabvány kötelez bennünket félautomata ajtók felszerelésére. — Hogy biztosítják a tartalék alkatrészt az új liftekhez? — Kérem szépen az nem vitás, hogy tartalékalkatrész-problémák mindenütt vannak, de az általunk gyártott felvonókhoz tudomásom szerint 5—10 év távlatában folyamatosan biztosítjuk az alkatrészeket. — Tehát, ha 12 év múlva romlik el egy új felvonó, azt is ki kell cserélni? — Nem, akkor a saját dokumentációnk alapján, egy kis késedelemmel, le tudjuk gyártani a szükséges alkatrészeket. — Az a véleménye tehát, hogy ahol a felvonó szerkezete már nem működik megfelelően, a liftet elavultnak kell tekinteni és ki kell cserélni? — Ott, kérem szépen, ki kell cserélni. Nagyot sóhajtottam, mert van bennem egy olyan érzés, hogy a műemléket tisztelem, de ha végiggondolom, a biztonság szempontjából ki kell cserélni mai konstrukcióra. — Ajtóstul, fülkéstül? — Ajtóstul, fülkéstül. A Ganz-MÁVAG Felvonógyárában Hegedűs Tibor osztályvezető felelt kérdéseimre. — Hogy vesz részt az önök gyára a lifttermelésben? — A Ganz-MÁVAG közel 11 éve egy pályázat elnyerésével kezdte meg a felvonógyártást. Megfelelő minőségű lakóházi felvonótípus megvalósítása volt a cél. Ezt követelte meg a lakótelepépítési program. — Mitől félautomata egy új lift? — Attól, hogy az aknaajtó automatikus becsukódását lehetővé tevő szerkezettel van ellátva. — Meg lehetne oldani, hogy azokat a biztonságos működést nyújtó alkatrészeket, amelyeket önök az új aknaajtók számára gyártanak, a régi liftajtókra is felszerelhessék? — Erre általánosságban nagyon nehéz válaszolni. Konkrétan kell ismerni az esetet. Véleményem szerint az esetek 50 százalékában van lehetőség arra, hogy egyedi tervezéssel a régi felvonók értékesnek ítélt alkatrészei megmaradjanak, és alkalmasak legyenek korszerű berendezések fogadására. Megkérdeztem a liftügyben Makovszky Máriuszt, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet felvonóvizsgáló állomásának vezetőjét is. — Meg kell mondanom, amikor azt kértem, hogy a Lenin körút 94-ben a gyönyörű régi faragott fa liftaknaajtókat tartsák meg, azt mondták, nem lehet, mert maga lenne az első, aki ehhez nem járulna hozzá. — Kérem szépen, ez tévedés. Aki ezt mondta, nem volt kellően tájékoztatva. Nem ismeri a műszaki előírásokat és a jogszabályokat. Magyarországon egyetlen olyan felvonót sem cserél ki vagy javasol kicserélésre senki, amelyik megfelel a szabványnak. Csere vagy felújítás csak akkor történik, ha a biztonsági előírások nem tarthatók be, vagy ha a berendezés annyira elhasználódott, hogy életveszélyes. — Ez úgy hangzott, mintha az utóbbi években valóban csak életveszélyes lifteket cseréltek volna ki. — Amit mi cserére javasoltunk, az kivétel nélkül ilyen berendezés volt. — Az önök javaslata és a valódi csere teljesen fedi egymást? — Erre nem tudnék önnek most pontosan válaszolni. Bizonyára volt olyan eset is, amikor a beruházó vagy a gyártó vállalat úgy döntött, hogy egyszerűbb egy vadonatúj berendezést beszerelni, mint a meglévőt hoszszabb munkával, nagyobb ráfordítással foltozgatni. De van pozitív példa is. Itt van a Bécsi utca Rácstörés... 5. szám alatti felvonó. Kidobását megakadályoztuk, sikerült megmenteni a fülkéjét. A Felvonójavító Vállalat elraktározta, és kiállításon be fogja mutatni. — Nem lenne jobb, ha házainkban maradnának a szép felvonók, mint múzeumokban álljanak? — Egyetértek ezzel, de azért a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni. A régi felvonók általában elhasználódtak. A régi fülkék tönkremennek egy bizonyos idő múlva, megőrzésük nem célszerű, újat kell tenni a helyükbe. — Miért nem tudják felújítani — csere helyett? — Fel lehet újítani ezeket a fülkéket, ha az olaj nem ette meg a farészeket, vagy ha a sokszor több évtizedes használat következtében nem mentek tönkre. — Ki állapítja meg, hogy tönkrement-e vagy sem? — Mielőtt egy felvonót felújítanak, a beruházó általában szakvéleményt kér a Felvonóvizsgáló Állomástól. A szakvélemény részletezi a felvonó műszaki állapotát és azt, hogy milyen javítások mellett lehet tovább üzemeltetni. Ennek alapján teszünk 34