Budapest, 1982. (20. évfolyam)

12. szám december - C. Kiss Sándor: A Hosszú Fal

A Hosszú Fal egy részének helyreállítása A szerző felvételei A Hauszmann-féle várfal az országcímerrel hogy bizonyos átalakításokkal ez lehetne az új út egyik kaputornya. Az út később meg is épült, de kaputornyok nélkül. Karakas pasa tornyát lebontották. A lovarda és az istállók, amelyeket Hauszmann a régi várfalak és az ún. Csikós-udvar közé épített, a második világháborúban jórészt elpusztultak; maradványaikat néhány éve hordták el. De a palota és a feltárt nyugati falrendszer — a legújabb kori támfalakkal együtt — nagyszerű példái a történelmi kontinuitásnak. Ezért volna szükség rá, hogy a várpalotának ezen a neuralgikus pontján elvégezzük a helyreállítást, amíg lehet, amíg a megbontott, összeszabdalt hegyoldal csúszásnak nem indul. Hol tartunk most, mire számíthatunk a jövőben? Mik a távlati tervek? A második világháború pusztításai nyomán mindenütt sikel"ült megtalálni a régi várfalakat (köztük egy középkori kaput, az ún. Hiszárpecse-kaput is). Feltárták a nyugati fal középső feljárójánál fennmaradt erős saroktorony kör alakú alapfalait, tornyát újra felépítették. Ez a már említett Karakas pasa tornya. (A környező területet Törökkertnek nevezték.) A toronytól a hosszanti felső várfalak felé, azokra merőlegesen felfutó várfal — részlegesen — ma is megvan. A nagy nyugati külső várudvarnak itt volt a kapuja, a kapu eredeti kávái megmaradtak. (Itt állítják majd helyre az ún. Koldus-kapu tornyát. Ez a kapu választotta el a palotát a polgárnegyedtől, most is ez lesz majd a látogatók — esetenként lezárható — kapuja a várpalota irányába.) A Hosszú Fal most megújuló részén, az újkori támfalakon kívül korábban barokk előfalazást (vastagítást) végeztek. Ezt bizonyították a falon átvezető gótikus, csúcsíves, kőkeretes ajtók is. Feltehetőleg ez időből valók a belső földtöltés nyomása ellen épített erős támpillérek is. Ezeknek a Zsigmond-kori pilléreknek a helyreállítása folyik most. (Sajnos, egyelőre csak egy részük helyreállítására van pénz...) A középkori királyi palotát övező várfalak belseje tömör és szilárd. Öntött fal módjára, gazdag mésztartalmú habarccsal készített, erőteljes magjuk van, s ma is rendkívül ellenálló az anyaguk. Ez segíti a helyreállítást is. A legfelsőbb nyugati középkori várfalon egykor faszerkezetű védőfolyosó (sétáló, gyilokjáró) lehetett. (Egyszer talán ezt is helyre lehet állítani, a Déli-rondellához hasonlóan.) Hosszan tartó, nehéz és sok költséggel járó munka a Hosszú Fal helyreállítása. De az egységes városkép kialakítása, a Vár teljes helyreállítása érdekében égetően sürgős és fontos. Bár a várostromok ideje lejárt — a Vár e „legsebezhetőbb" szakaszán igen szükséges az építési munkák jó ütemű és folyamatos elvégzése. Ennek eredményeképpen ismét kibontakozik majd előttünk a Hosszú Fal sajátos védőrendszere, s a Fehérvári-kapu után a jól ismert Bástya sétányon át folytathatjuk utunkat a Vár lakónegyede felé. 7