Budapest, 1982. (20. évfolyam)

12. szám december - Kovács Zoltán: Elképzelések a Vár közlekedéséről

KOVÁCS ZOLTÁN ELKÉPZELÉSEK A WÁ Értékek megóvása Fővárosunknak három kiemelkedő fontosságú idegenforgalmi területi egysége van: a Margitsziget, a történelmi Belváros és a budai Vár. Budapest identitásának e fő jelképeit nem szabad alárendelni konjunkturális, például gyors devizaszerzésre orientált idegenforgalmi szempontoknak vagy a növekvő motorizációs igényeknek, még akkor sem, ha ez a pillanatnyi kényszerítő körülmények között szükségszerűnek látszik is. A népgazdaságnak, a magyar műemlékvédelemnek, a Vár építésében részes beruházóknak stb. nem állnak rendelkezésükre ebben az ötéves tervidőszakban olyan pénzeszközök, amelyekkel az elvárható szinten ellensúlyozni lehetne ebben az öszszetett funkciójú városrészben a járműforgalom okozta épületkárosodásokat, az életkörülmények rohamos romlását. S ha helyesen érzékeljük a tendenciákat, a közeli jövőben sem számíthatunk ezen a téren lényeges javulásra. Mindebből következik a minimális program: a meglevő állapotot kell megvédeni, a további romlást kell megakadályozni. Ennek a programnak szilárd elvi alapokon nyugvó, céltudatos és fokozatos — mintegy három-öt év alatt történő— megvalósítása, véleményünk szerint elejét veheti olyan állapot kialakulásának, amikor az anyagi és erkölcsi károk helyrehozatalához már sem pénz, sem kapacitás nem lesz elegendő. A szakmai szempontokon túl mindez erkölcsi kötelességünk is. A budai Vár nemzeti örökségünk, a történelmi kontinuitás jelképe, kultúránk fontos része és fővárosunknak európai mértékkel mérve is kiemelkedő értéke. Városi együtteseink védelme — ami a közlekedést illeti — nem pillanatnyi ötlet, hanem a Fővárosi Tanács V.B. Közlekedési Főigazgatósága szívós és konfliktusokkal terhes munkájának eredménye. A Margitszigeten 1973-ban vezettünk be radikális forgalomkorlátozást. Akkor ez még hatalmas ellenállásba ütközött. Az azóta eltelt évek igazolták a Sziget védelmében született döntésünk helyességét. Komoly elvi előkészületek után, 1981-ben kezdődött meg a Duna-korzó első szakaszának átépítésével a történelmi Belváros gyalogosforgalmának és ezzel összefüggésben belső közúti és parkolási rendszerének kialakítása. A költséges és a rendkívül nagy kapacitást lekötő program lényege — a funkcionális előnyökön kívül —, hogy először került sor egységes rendező elvek szerint minden részletében következetesen átgondolt és színvonalasan kivitelezett, összefüggő városi együttes megvalósítására, a befejezetlen, félig befejezett, igénytelen, eklektikus összevisszaság helyett. 1983 nyarára teljesen elkészül a Duna-korzó és a Vigadó tér, majd 1984 végére a Belváros középpontja, a Vörösmarty tér. Ezt a szemléletet érvényesítjük a budai Várban is. A történelmi Belvárossal egy időben rendezni kell a Vár közlekedését is. A koncepció már kialakult. A BUVÁTI 1982-ben tanulmánytervet készített megbízásunkból. A két, egymással összefüggő alapelv a következő: 1. A Várat mint műemléki együttest védeni kell a közlekedés káros hatásaitól; 2. Biztosítani kell a Vár életével összefüggő, indokolt közlekedési funkciók működőképességét, de úgy, hogy a speciális vári környezet védelme mindenkor elsőbbséget élvezzen. A jelenlegi helyzet A Vár mindenekelőtt értékes, védett műemléki együttes, de lakásállománya is nagyértékű, 4 ezer ember lakóhelye. 49 fővárosi és országos jellegű hivatal és közintézmény található itt (például az Országos Levéltár, az Országos Villamos Teherelosztó Vállalat, az Állami Nyomda, a Hadtörténeti Intézet, tervezőirodák, a MAVAD, a III. sz. házasságkötő terem, az Országos Műemléki Felügyelőség, oktatási és szocilis létesítmények, követségek stb.). S funkcióinak sokrétűségét, bizonyítja az, hogy kulturális centrum is (Magyar Nemzeti Galéria, Országos Széchényi Könyvtár, Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Várszínház stb.). Exkluzív idegenforgalmi szálláshely (Hilton-szálló) és 43 kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény (például 4 cukrászda, 6 vendéglő, iparművészeti és élelmiszerboltok, szolgáltató üzletek stb.) van a területén. A Várhegyet három oldalról két déli és egy északi irányú közúton lehet megközelíteni, illetve elhagyni. A Hunyadi János út a Lánchíd—Clark Ádám tér, a Palota út az Erzsébet-híd térségéből, a Várfok utca pedig a Moszkva térről és környékéről biztosít kielégítő kapacitású és elfogadható színvonalú közúti kapcsolatot. A Várnegyed lakó-, látogató- és hivatásforgalmát ma két autóbuszjárat bonyolítja le. A 16-os busz az Engels tér—Lánchíd útvonalon át köti össze a pesti Belvárost és a Várat, míg a 16/A busz a Moszkva tér révén Közép-Buda térségét kapcsolja a Várhoz. A Várnegyedben három taxiállomás van. A negyed tömegközlekedése nem jó, de még elfogadható. Mint a hasonló jellegű városi együtteseknél általában, a Várban is a parkolás helyzete a legkritikusabb. 1980-ban 605 személygépkocsi volt a Várnegyed lakosságának tulajdonában, és 1044 kijelölt közterületi parkolóhely található, vagyis jóval több, mint amennyi gépkocsi. A parkolóhelyek megoszlása a beépítési struktúra szempontjából kedvezőtlen. Már ma is vannak olyan körzetek, ahol súlyos gondot jelent a lakosságnak a parkolás az éjszakai, illetve az idegenforgalmi idényen kívüli „csendesebb" időszakokban is. A nyári idegenforgalmi szezonban pedig nappal szinte lehetetlen férőhelyet találni. 1982-es adataink szerint a Várnegyedben működő 49 vállalatnak és intézménynek öszszesen 242 gépkocsija van. A közintézmények közül 12-nek (például házasságkötő terem, MAVAD, Mátyás-templom, Hiltonszálló) igen nagy a látogató- és ügyfélforgalma. Ez átlagosan 137 gépkocsit jelent naponta. A Várnegyedben levő üzleteknek és vendéglátó helyeknek 34 gépkocsija kapott behajtási engedélyt. Az autóbuszra szervezett turizmusnak kifejezetten rossz a helyzete. A városnéző buszok közlekedési és parkolási problémái rontják az utazási irodák bevételi lehetőségeit, és kedvezőtlen képet'mutatnak vendéglátásunkról. Az öt legnagyobb hazai utazási irodán kívül külföldi utazási irodák, vidéki vállalatok, iskolák stb. szerveznek csoportos autóbusztúrákat a Várnegyedbe. Ez összesen mintegy 135 autóbuszt jelent naponta. A nappali (például a késő délelőtti) csúcsforgalomban ennek egyharmada, vagyis 45 autóbusz vesz részt. Összegezve: az 1044 közterületi parkolóhelyre 1063 gépjármű jut. Vagyis: ha csak a 2