Budapest, 1982. (20. évfolyam)

11. szám november - Jánosy István versei

A Könyvbarátok Kis Könyvei I-1933 1. Velősy Elek: Miska (Márton Lajos)1 2. Hankó Béla: Vizén és vízparton (a szerző) 3. Tamás István: Szabadkai diákok (Szénásy György) 4. Szentgyörgyi Sándor: Vihar Buda fölött (Horváth Jenő) II- 1934 5. Szondy György: Testvérke naplója (Helbing Ferenc) 6. Tamás István: A szegedi pedellus (Haranghy Jenő) 7. Lambrecht Kálmán: Herman Ottó élete (Horváth Jenő) 8. Féja Géza: Mesélő Falu (Harmos Károly) III. 1935 9. Fábián Gyula: Különös háború (F. Biczó Ilona) 10. Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok (Horváth Jenő) 11. Méreyné Juhász Margit: Meótiszi ének (Csikós Tóth András) 12. Átányi István: Északi hűség (Horváth Jenő) IV. 1936 13. Kalmár Gusztáv: Lángoló tengerek (Gyulai Ádám = Orbán) 14. Orbán Dezső: Fiumei kaland (P. Laczkovics Rózsi) 15. Fábián Gyula: Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! (Horváth Jenő) 16. Faragó Ede: Tarlótűz, tábortűz (Azbej Imre) V. 1937. júniusig 17. Orbán Dezső: Az én földem2

(Tamás Elemér) 18. Somfay Margit: A félhold árnyékában (Petry Béla) VI. 1937. október—1938. június? 19. Tamás István: A citromgárda (Horváth Jenő) 20. Szentiványi Jenő: A kőbaltás ember (Sebők Imre) 21. Orbán Dezső: Szent István barbárjai (Horváth Jenő) 22. Honti Jenő: Kis séták a nagy természetben (Sárosi Ödön) 23. Buday Géza: Krasznabecsi háború (Sch. Kovács Kálmán) VII. 1938. október—1939. június 24. Zubor István: Mégis ötödikes leszek! (A szerző fotóival) 25. Fertsek Ferenc (Elza): Pubi és a körülmények (Janovits István) 26. Dénes Gizella: Az ország katonája (Szűcs Pál) 27. Orbán Dezső: F. D. 6438 (Sch. Kovács Kálmán) 28. Kenyeres Imre: Rejtelmes irodalom (Janovits István) VIII. 1939. október—1940. június4 29. Ujj Péter: Az alkazári kadét (Sch. Kovács Kálmán) 30. Gyulai Ádám (Orbán Dezső): A mi pénzünk (Komáromi Kacz Rózsi) 31. Fábián Gyula: Szilasy Bálint (Éless István) 32. Búzás Viktor: A magyar föld meséje (ifj. Kovács János) 33. Ortutay Gyula: Kis magyar néprajz (grafikus nincs megnevezve) IX. 1940. október—1941. június4 34. Szegváry Mihály: Szekundairtó RT (Sch. Kovács Kálmán) 35. Kalló Ferenc: Itt a piros, hol a piros? (Köpeczi Boócz István) 36. Fáth Imre: Forradalom a VI/b-ben (Janovits István) 37. Kilián Zoltán: Mátyás király ifjú hadserege (B. Farkas Imre) 38. Sztrókay Kálmán: Száz kísérlet (Say Kornél) 1 Zárójelben a grafikus neve ' Az 1943., 2. kiadás címe: A diákkisasszony gazda lesz 3 1937 őszétől a tanévhez alkalmazkodó új időbeosztással, októbertől júniusig eggyel több, évi öt könyv jelenik meg. Az első kettő általában karácsonyig, a többi három a tavasz folyamán 4 1940-ben az évfolyamjelzés helyett a megjelenési évet adták meg az impresszumban. Például: Kis magyar néprajz, 1940 5. kötet 5 Az utolsó IX. évfolyam impresszumában nem vették figyelembe az 1937-es, csonka V. évfolyamot, ezért a IX. évfolyamot megtévesztően VIII-nak jelölték. Mindez a megjelenési év tisztázása végett fontos* a könyveken ugyanis az említett kivételtől eltekintve nem szerepel évszám 1941 őszétől más emblémával, változott formában új sorozat indult: Könyvbarátok Ifjúsági Könyvei. (Lásd erről: Diárium 1941. 10., 11. sz.) Tisztázatlan besorolású könyv Orbán Dezső: Visóvölgyi vakáció című ifjúsági regénye, mely már 1941. januárjában megjelent, viszont csak a Könyvbarátok Ifjúsági Könyvei sorozatban szerepel illetménykötetként JÁNOSY ISTVÁN VERSEI A budavári „gótikus" apostolszobrok Apostoloknak nevezték el őket, pedig fejüknél nincsen glória. Én egy-egy ógörög bölcsnek látom őket, kinek még nem kellett dicsfényt szórnia; csak ember volt, esendő pária, ki még hordóban is lakott, s a nőnek áhítattal hódolt, ha az Diotima, s szépsége megállatta az időket, mert megjelent benne az Idea, kit a bölcs még előző életében látott, s ajka törékeny, vérzékeny orchidea, kezessé tette az ádáz világot. Oh bölcsek, bőredős gyolcsingetek legyen egyenruhám! S hadd tűnjek veletek! Almomban Álmomban minduntalan előjön holt apám. Most is kiléptem a zajos könyvtárszobából, megláttam a kék folyosó hajlatán: épp ott cigarettázott. Halkan átszól: „Fiam, te itt?" — S én visszakérdezem: „Mi dolgod itt?" — „A kutatóteremben az okleveleket böngészgetem a magyar múltról. A történelemmel nem hagytam fel. Egy nemzet annyit ér, amennyit múltja fiainak jelent: nem feledik, ki meghalt a hitért, véges tudattal győznek végtelent." Lám így a korhadt pergamen lapokban földről is föld alól is két szív összedobban. 23