Budapest, 1982. (20. évfolyam)

11. szám november - Rajna György: Elszámolás a külső kerületek műemlékeiről, emlékműveiről I.

RAJNA GYÖRGY A török uralom idején — 1686 előtt — a mai Budapest területén több kisebb település volt, melynek maradványa részben ma is megtalálható. Név szerint: Logod, Budafelhévíz, Budaszentlőrinc, Nyék, Gercse, Újlak, Szentfalva (Szenterzsébetfalva), Kisebb Pest (Alhévíz—Kelenföld), Jenő (Révjenő), Nyírfalu (Palota), Csaba, Keresztúr, Gubacs, Csut, Tétény, Új-Bécs. Vessünk egy pillantást a mai Nagy-Budapest kialakulására. 1873-ban (az 1872. XXXVI. tc. II. fejezete 1. §-a alapján) Buda, Pest és Óbuda, valamint a Margitsziget egyesült. Budapestnek akkor 10 kerülete volt, melyek a fentieken kívül magukba foglalták Kőbányát és Rákosfalvát is. (A mai idősebbek még ritmusos mondókákban tanulták meg hajdan a tíz kerület nevét.) I. kerület: Vár, Rácz- és Krisztinaváros II. kerület: Víziváros és Országút III. kerület: Újlak és Óbuda IV. kerület: Belváros V. kerület: Lipótváros és Margitsziget VI. kerület: a Terézváros északi fele VII. kerület: a Terézváros déli fele, 1882-től: Erzsébetváros VIII. kerület: Józsefváros IX. kerület: Ferencváros X. kerület: Kőbánya felelően ismertetjük a részben vagy teljesen elpusztult — Budapest területén volt — önálló községek fekvését és a fellelt rommaradványokat, valamint a főváráshoz csatolt peremkerületek műemlékeit és jelentősebb épületeit. A védettségi fok megje lölése a hivatalos Műemlékjegyzék szerint M = műemlék MJ = műemlék jellegű VK = városképi jelentőségű I., Logod, Bugát u. 1. A középkori Szent Lázár-templom romjai 1930 után némiképp növekedett a főváros területe. Hozzácsatolták Csepel-sziget egy részét, és az addigi 10 kerület helyett 14 kerületet létesítettek. Budát 3 kerület helyett 5-re, Pestet 7 helyett 9 kerületre osztották. 1934. március 1-én alakult a XI. kerület. 1935-ben az eddigi Lipótvárosból Szent István-város lett. 1935. október 1-én alakult a XIV. kerület Rákosmező néven. 1938-ban a XII. kerület Mátyás király-város néven. A XIII. kerület új neve Magdolnaváros lett. 1941. január 1-én újra meghatározták a kerületek határait. 1949. szeptember 13-án a „Budapest Székesfőváros" elnevezés helyett az új hivatalos megjelölés: „Budapest Főváros". 1950. I. 1-én (az 1949. XXVI. tc. alapján) 7 megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak Budapesthez. Ezzel jött létre a mai Budapest (Buda 6, Pest 15 kerületre van felosztva; s Csepel önálló kerület lett.) A II. kerület pesthidegkúti része a ll/A elnevezést kapta. Budapest mai kerületbeosztásának megll/A., Máriaremete, a római katolikus templom főoltárának részlete 8 Elszámolás a Isi kerületek műemlékeiről, emlékműveiről I.