Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Végh Oszkár: Terézvárosi nyomdák

kie településének az a magyarázata, hogy a bankok, hivatalok és egyéb közintézmények centrumának számító Belváros, valamint a Pest külső területein épülő gyárak, ipartelepek közötti rész közel esett mindkét, sokféle nyomdai terméket felhasználó megrendelőkörhöz. A 19. század utolsó évtizedeiben újabb terézvárosi nyomdák kezdték meg munkájukat. Beck Nándor 1883-ban a Sugárúton nyitott nyomdát, 1889-ben a mai helyén, a Déssewffy utca 32-ben kezdte meg működését az Első Magyar Betűöntöde Rt. Ez az üzem volt az egyetlen olyan vállalkozás az országban, amely a nyomdák szedőtermeit látta el ólombetűkkel. A betűöntöde 16 öntőgéppel kezdett dolgozni, de rövid idő eltelte után növelte a gépek számát, és elkezdett egyéb, a szedéshez nélkülözhetetlen eszközöket is gyártani. A korszak egyetlen nem tőkés, munkásszövetkezeti nyomdája 1894-től a Gyár utca (ma Jókai utca) 31-ben dolgozott. A munkások üzemében, a Gutenberg Könyvnyomdai Vállalatnál több szakszervezeti lapon kívül a Népszava, valamint a szociáldemokrata mozgalom egyéb kiadványai készültek. 1893-ban épült fel a legnagyobb terézvárosi nyomda, a Kosmos Müintézet Kő- és Könyvnyomda Aradi utca 3. szám alatti háromemeletes épülete. A földszinten a gyors- és kézisajtók, az átnyomók; az első emeleten a csiszoló-, bronzírozó-, papírvágó- és a csomagolóműhelyek; a második emeleten a könyvkötészet, a szedőterem és az irodák egyrésze volt; a harmadik emeletet szintén irodák foglalták el. A Kosmos elsősorban litográfiával foglalkozott, itt készültek például a korszak egyik legismertebb európai nagyáruházának, a bécsi Gólya Nagyáruháznak a képes katalógusai. De a nyomda a lapkiadásban tapasztalható konjunktúrából sem akart kirekedni, ezért géptermét lapnyomásra alkalmas sajtókkal bővítette. Az 1890-es évek végére a nyomda két taposó sajtón kívül már hét gyorssajtóval, valamint hét körforgó géppel működött. A Kosmos a magyar nyomdaiparban foglalkoztatott szakmunkások számát tekintve, az Athenaeum, a Franklin, a Pesti Könyvnyomda, a Pallas és a Stephaneum mögött a hatodik helyen állt az országban. Holló Lajos szerkesztésében 1893. december 21-én ebben a nyomdában indult útjára — egy Man-gyártmányú magasnyomó gyorssajtón — a Magyarország című lap. A Kosmos Nyomdából 1903. április 11-én alakult meg a Globus Müintézet és Kiadóvállalat Rt. 1906-ban a magyar sajtó egyik kiemelkedő lapja a Budapesti Napló került a Glóbusba. Vészi József főszerkesztő és Kabos Ede felelős szerkesztő elsősorban magas színvonalú ismeretterjesztő és társadalomtudománnyal foglalkozó írásokat közölt. A lap neves szerzőgárdájához tartozott Ady Endre és Jászi Oszkár. A terézvárosi nyomdák fejlődése, létszámuk növekedése, arra késztette a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Szak- és Segélyező Egyesületének vezetőségét a századforduló utáni években, hogy a szakszervezet központját a Terézvárosba helyezze. A Hunyadi tér 3-ban, az első emeleten voltak a szakegyleti helyiségek, ott szerkesztették a Typographia című szaklapot, és abban a házban működött a nyomdászfiatalok önképző egylete is. Az Eötvös utca 12-ben volt a Pester Lloyd Nyomda, az Eötvös utca 28-ban dolgozott Weinberger Márton Terézvárosi Nyomdája (melynek Erdélyi János, a neves könyvművész volt hosszú időn keresztül a művezetője), és jelentős lapnyomó gépparkkal a Nagymező utca 3-ban dolgozott az Általános Nyomda, ahol a Friss Újságot is nyomták. Több kisebb, 4—8 munkást foglalkoztató nyomda üzemelt a Lovag utcában, az Ó utcában és a Terézváros más részein. A nyomdák számának növekedése nyomdagépjavító és -szerelő kisiparos műhelyeket igényelt. Többségük a Nagymező utcát környező mellékutcákban, a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) úthoz közel eső részen dolgozott. Ennek a területi elhelyezkedésnek az az egyszerű magyarázata, hogy a Vilmos császár úton több jó hírű hazai és külföldi vas- és acéláru gyár kereskedelmi lerakata, üzlete volt található. A Tanácsköztársaság idején is a Terézvárosban, a Glóbusban és a Posner Nyomdában készültek a legfontosabb kiadványok. A Globus Nyomda készítette a 25 és a 200 koronás bankjegyeket, valamint ott öntötték a Vörös Újság rotációs lemezeit, míg a Posner művészi színvonalú mozgósító plakátokat készített. A munkáshatalom időszakában a nyomdaipar nem az ipart irányító Szociális Termelés Népbiztosságához tartozott, hanem a közoktatáshoz, azon belül is a Szellemi Termékek Országos Tanácsa 2. osztályához. Ennek az osztálynak volt a feladata a papír, festék, betűfém és egyéb anyagok kiutalása a nyom-Itt már segít a gép 40