Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Héberger Károly: A Műegyetemi Könyvtár

DR. HEBERGER KAROLY A Műegyetemi Könyvtár Az 1848. május 9-én alapított Műegyetemi Könyvtár mai épülete 1909-ben készült el Peez Samu tervei alapján, aki korának építészeti felfogása szerint elkülönítette a raktári, az olvasói és a feldolgozói munkatereket. Ma már a megváltozott igányek másfajta elosztást, arányt követelnek meg egy korszerű könyvtártól. Hatalmas, szabadpolcos terek adnak ízelítőt a könyvtár gazdagságából, és segítenek a tájékozódásban, választásban. A Műegyetemi Könyvtár fejlesztése során ezt a szempontot tartották szem előtt a szakemberek, az állomány gyarapításával együtt járt az a törekvés, hogy a könyvek, folyóiratok minél könynyebben hozzáférhetők legyenek. Ehhez, persze, hely kellett. Belső átalakításokkal sikerült elérni, hogy a nagy olvasóteremben 1500 kötet lexikont és szótárt, a tájékoztató helyiségekben 12 000 kötet szakmai, tájékoztatási anyagot helyezhettünk el. A kölcsönző mellett 8 000 kötet szépirodalmi és 600 kötet társadalomtudományi mű található. Az épület adottságai miatt így is csak a teljes állomány 4,8 százaléka található szabadpolcon. Előnyös viszont, hogy a folyóiratolvasó-teremben a folyóirat-állomány kurrens füzetei állandóan az érdeklődők rendelkezésére állnak. A beérkező új könyvekről természetesen értesítjük az érdekelt tanszékeket, és az új műveket folyamatosan bemutatjuk. Majd minden könyvtár előbbutóbb kinövi „ruháját", saját, eredeti épületét. Szerencsére a tervező gondolt a fejlesztésre is. Az épület raktári szárnyának tartóoszlopait úgy tervezte, hogy azokra további hat szintet lehessen még ráépíteni. Az eredetileg tervbe vett tizenkét szintes raktári szárnyat ugyanis 1909-ben nem tudták felépíteni. Az ok nagyon kézenfekvő és nagyon prózai: nem volt elég pénz a megvalósításra, ez a terv a „beruházási keretek elégtelensége miatt" csak terv maradt. Több mint egy fél évszázad eltelte után, 1967-ben azonban több variánsban is elkészültek a raktári szárny emeletráépítésének építészeti tervei. Volt egy hat-, egy háromszintes ráépítési variáció, ezek alkalmazkodtak az épület eredeti stílusához, valamint volt egy, a modern Szoborcsoport a könyvtár előterében a két háború között A háromszintes emeletráépítés terve stílusiskola jegyében fogant négyszintes terv is. Az elkészült terveket élesen bírálták, végül egyiket sem fogadták el. A hatszintes ráépítés tömeghatását városképi szempontból kifogásolták, a háromszintest gyakorlati szempontból, ugyanis a három szint csak rövid időre segítene a raktározási gondokon, a modern változatot pedig esztétikai megfontolásból vetették el. Érdekes, hogy ezután is számos terv készült a gondok enyhítésére. Az egyik a raktári szárny patkó alakú körülépítésével és csupán egy szint ráépítésével szándékozta a raktárbővítés kérdését megoldani. Ez ellen is esztétikai kifogások merültek Az újjáalakított kölcsönzőtér föl. A könyvtári munkahelyek bővítése és kutatótermek létesítése is szerepelt a tervekben. Készült terv például az eredeti könyvtárépülethez csatlakozó toldalék épületek emelésére, és külön toronyraktári terv is készült. Ezek azonban már az egyetem területének sűrű beépítettsége miatt sem voltak megvalósíthatók. Az említett fejlesztési tervek elvetése miatt más megoldásokat kellett keresni. A szakirodalomból szereztünk tudomást a mozgatható polcos, ún. tömör raktárakról. Ezeknél a raktári kapacitás a hagyományos polcozat többszöröse. Először csak egy tömör 12