Budapest, 1982. (20. évfolyam)

9. szám szeptember - Hollós László: Könyvek palotája

HOLLOS LASZLO Könyvek palotája „Az átalakítás kompromisszum, és nagyobb leleményességet kíván, mint egy új épület felépítése." (Wheeler & Githens) Dr. Jóború Magda, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója mondta tragikus halála előtt néhány nappal: „Most érdemes a könyvtárról írni. Most végre elkezdődött valami..." De amíg elkezdődhetett ez a „valami", csaknem két évszázad telt el. Az 1802-ben Széchényi Ferenc által alapított nemzeti könyvtárunk kezdettől fogva elhelyezési gondokkal küzdött. A gyűjteményt megalapozó családi könyvtár első otthona a nagycenki kastély. Innen Pestre kerültek a könyvek, majd a rövid temesvári és nagyváradi kitérő után a régi egyetem pesti épülete adott számukra otthont. Közben a könyvtár, „tudós honfiak" adakozásából, tovább gyarapodott — és tovább vándorolt. 1817-ben például a mai Múzeumkert területén lévő Batthyányféle régi ház „hirtelenében átalakított helyiségeibe". Az 1838-as nagy árvíz idején a Ludoviceumba és a Pest megyei levéltárba menekítették a könyveket. 1847 tavaszán a könyvtár az időközben felépült Nemzeti Múzeum épületébe — mostani helyére — költözött. Viszonylag nyugalmasabb időszak következett, de ez nem tartott sokáig. 1872-ben (!) egy országos bizottság már helyhiányról tett említést. A század végére nyomasztóvá vált a helyzet. „Az OSZK több mint százéves múlt után nemcsak vezető szerepét kezdte elveszíteni, de a pusztulás kétségtelen lejtőjére siklott" — írta 1927-ben dr. Nyireő István. A Múzeum akkori látogatóit tábla figyelmeztette: „Az ajtót tessék becsukni, mert az egerek bejönnek!" A Magyar Hírlap 1934. augusztus 26-án elszomorító állapotokról tudósított: „Évi húszezer pengőből képtelen fenntartani magát a Széchényi-könyvtár." A felszabadulás után már nem lehetett tovább halogatni a nemzeti könyvtár megfelelő elhelyezését. Több terv született: a Tőzsde-palota majd a pesti Vigadó is szóba került, de egyikből sem lett új otthon. A Művelődésügyi Minisztérium már 1958 végén megpendítette: költözzék a könyvtár a Budavári Palotába. Egy év múlva megvolt a határozat: az Országos Széchényi Könyvtárnak az egykori királyi palota nyugati, úgynevezett krisztinavárosi (F) épületében kell otthont adni. Eleinte sokan kételkedtek: megfelel-e az épület könyvtári célokra; sokan hangoztatták: egy új épület — könyvtár! — fölépítése sokkal célszerűbb volna. Vita vitát, döntés döntést követett. 1961-ben elkészült a részletes tervezési program. Aztán a terv többször módosult, hol meglódult az építkezés, hol abbamaradt, végleges határidőről így úgyszólván nem is lehetett beszélni. A legelső, 1968-as átadási határidő óta tizenöt év telt el. Épp ennyi kellett 1890 és 1905 között Ybl Miklós és Hauszmann Alajos alkotásának, a Budavári Palotának felépítéséhez. Költözésre várva — felemás érzésekkel Az Állami Tervbizottság tavalyi döntése szerint az OSZK-nak 1983. december 31-ig be kell költöznie a Budavári Palota F épületébe. Az előkészületek már megkezdődtek. Óvári Sándorral, az OSZK gondterhelt igazgatójával a könyvtár feladatairól és jelenlegi helyzetéről beszélgettem. — Könyvtárunk gyűjti, feldolgozza és megőrzi a teljes magyar és magyar vonatkozású irodalmat, írott, nyomtatott vagy egyéb módon rögzített dokumentumokat. Nyilvános jellegű könyvtári feladataink mellett országos könyvtárügyi feladatokat is ellátunk. Állományunk évente körülbelül 130 ezer kiadvánnyal gazdagodik. Az elmúlt húsz év alatt rohamosan nőttek elhelyezési gondjaink, s arra kényszerültünk, hogy a múzeumi főépületen kívül keressünk raktározási lehetőségeket. Gyűjteményünk egy részét — ládákba csomagolva — a kiscelli múzeumba, a keszthelyi Festetics-kastélyba és a főváros legkülönbözőbb pontjaira szállítottuk. A Pollack Mihály téri épületünk udvarán előbb egy háromszintes, majd hátul, a palota hajdani istállójában egy kétszintes raktárat építettünk. Rákospalotán, az egykori zsinagógában két különgyűjteményünket, a térkép- és a kisnyomtatványtárat helyeztük el. Szétszórtságunkra jellemző: pillanatnyilag tizenhét épületben „működünk", nem éppen ideális körülmények között. — Valamelyest könnyített helyzetünkön, hogy 1973-ban elkészült az F épület két belső udvarában a két — egyenként tizenegyszintes — torony raktár. 700 ezer kötetet költöztettünk ide. Azonban gondjaink sem kicsik: az olvasók által igényelt könyveket — építkezés ide vagy oda — folyamatosan hozzuk-visszük. Akadnak könyvek, melyek he-A munkálatok kezdetén 8