Budapest, 1982. (20. évfolyam)

7. szám július - Dr. Fekete Gyula: Vonal alatt

IlonaI alatt indokoltnál a szállítási veszteségek, poriadás, hamuveszteség miatt.) A fűtési kiadások tehát háromezer forint (háztartási kevert szén) és 7 ezer forint (fűtőolaj) között mozognak. Figyelembe véve a központi fűtés, távfűtés, gázfűtés költségeit, a kéményseprést, az időnkénti kályhaátrakást és -tisztítást — a lakás minimális szükségleteket kielégítő fűtése egy idényen keresztül átlagosan körülbelül 5 ezer forintba kerül. (1982. március—áprilisától átlag kása, közel 30 százalékának személyi tulajdonú lakása van. 3—4 százalékra (hozzávetőleg 20 ezerre) tehető azoknak az öregeknek az aránya, akik albérletben, ágybérletben élnek. Egy részük idősödő korban került a fővárosba — korábban munkásszálláson vagy albérletben lakott —, más részük egész élete során nem tudta megoldani lakásproblémáját. Végül vannak az elváltak és a különélők, akik kénytelenek voltak elköltözni a lakásukból. A magas albérleti díjak miatt létminimumuk havonta mintegy ezer forinttal haladja meg a nyugdíjasok átlagát. A háztartások minimálisan indokolt lakóterület után számított havi bére, bérlakás esetén, mintegy 200 forint, megközelíti a személyi tulajdonban levő lakások külső karbantartási kiadásait. Számításba véve az adóterheket (házadó, községfejlesztési hozzájárulás, egyes területeken út- és közműfejlesztési és ingatlan-nyilvántartási hozzájárulás, a házastárs halála esetén ingatlanátruházási illeték), továbbá a vízdíjat, szemétpénzt, a saját lakásban élő háztartások minimális lakterület után számított fenntartási költsége körülbelül havi 250 forint. A társasház-tulajdonosok közös költsége ennél valamivel több. Sokan a belső karbantartás elhanyagolásával próbálják, anyagi nehézségeiket csökkenteni. Pedig legalább tízévenként szükség lenne a lakás festésére — amely egyben fertőtlenítés is. A padló legalább ötévenkénti lakkozása meggátolja padlórések kialakulását s a kellemetlen „társbérlők" elszaporodását. Számításba kell venni a csapok, WC-tartályok legalább évtizedenkénti, a villanykapcsolók 8—9 évenkénti (25 ezer ki-bekapcsolás utáni) elhasználódását és az időnkénti ablaktörést is. Háztartásonként az ilyen jellegű költség hozzávetőleg havi 130 forint. Egy 42 négyzetméteres lakást (3 méteres belmagasságot feltételezve) 6,5—7 négyzetméternyi fűtőfelületű cserépkályha tud átfűteni. 180 napos fűtési idényt és 60—70 százalékos hatásfokot figyelembe véve, mintegy 40 mázsa koksz, 70 mázsa szén vagy 2200 liter fűtőolaj szükséges a 18—20 Celsius-fokos szobahőmérséklethez. (Mintegy 10 százalékkal több a technológiailag 25 százalékkal emelkedtek a fűtési kiadások: a vezetékes gázé 10, a széné 15, a kokszé 25, a tűzifáé 30, a távfűtésé 30, a háztartási fűtőolajé 48 százalékkal. A létminimum-számításnál figyelembe vett fűtési kiadások egy idényre számított költsége 1250 forinttal, egy személyre számított költsége — a budapesti nyugdíjas háztartások 1,5 fős átlagos taglétszámát figyelembe véve — havi 70 forinttal nőtt.) A továbbiakban a számítás még az alacsonyabb, az 1981-re érvényes árakat veszi figyelembe. A világítás, mosás — sok helyen a főzés, vízmelegítés — energiaigényét (2 ezer kilowattóra), továbbá az égők 3 ezer órányi égésidő után esedékes cseréjét (ezer óra egy égő előírt égésideje) stb. is számítva, az üyen jellegű kiadások összege körülbelül 2 ezer forint évente háztartásonként. Minimális szükségletnek tekinthető évente legalább két nagytakarítás (karácsony és húsvét előtt), havonta egy nagyobb és hetente egy kisebb takarítás. Mindehhez takarítószer és a takarítóeszközök időnkénti cseréje kell. Általános a lakások rovarfertőzöttsége. (A hetvenes évek közepén Budapesten a 60 évnél régebbi lakások 32 százalékában volt csótány, 14 százalékában poloska, 10 százalékában hangya, 2 százalékában bolha. A tízévesnél újabb lakásokban is sok volt az élősdi: 22 százalékában németcsótány, 14 százalékában konyhai csótány, 13—13 százalékában nádméznyaló és hangya, 9 százalékában poloska.) Szükség van tehát rovarirtó szerek, a külső kerületekben egérirtó szerek rendszeres használatára. Takarításra, lakáshigiéniai kiadásokra évente legalább 200 forintot kell fordítani háztartásonként. összegezve a lakásfenntartási kiadásokat: egy személyre havonta 730— 750 forint tekinthető minimálisnak. Kulturális kiadások, társas kapcsolatok Újságokra, könyvekre nincs mindenkinek igénye, nagy általánosságban tehát nem lehet az ilyen jellegű kiadásokat létszükségletnek tekinteni. Viszont akinél kialakult ilyen igény, annak nehéz később lemondania ezeknek kielégítéséről. A nyugdíjasok közel 60 százaléka rendszeresen olvas újságot. Nekik legalább egy napilap előfizetése indokolt létszükséglet. A könyvet időnként vagy rendszeresen olvasók aránya 40 százalék. Évente legalább egy-két könyv vásárlása, illetve a könyvtárlátogatás díja tekintendő szükséges kiadásnak. Moziba a városi idős embereknek alig fele jár. Évente legalább két előadás megtekintése — különös tekintettel arra, hogy a televízió nem része a létminimumnak — indokoltnak tűnik számukra. A színház-, hangverseny-, operalátogatás társadalmi-kulturális fejlettségünk jelenlegi szintjén még nem tekinthető minimális szükségletnek. Az időskori jó közérzet feltételei közé tartozik, hogy sikerüljön elkerülni az elmagányosodást és a fölöslegesség érzését, hogy a társaskapcsolatok rendezettek legyenek. Sok idős ember anyagi gondok miatt nem ír levelet, üdvözlőlapot ismerőseinek (levelezési kiadások, táviratok évi szükséglete körülbelül 100 forint), nem látogatja ismerőseit, rokonait. (Kisebb ajándékokra, figyelmességekre évente körülbelül 100 forint kell.) Idős korban elkerülhetetlen 2—3 évenként egy-egy közeli barát, szomszéd, rokon vagy a házastárs elvesztése (koszorúk, virágok költségei). A harmadosztályú temetés és sírhely körülbelül 3500 forintba kerül. A hozzátartozók sírjának látogatása, gondozása sok nyugdíjasnak rendszeres heti, havi — de évente legalább háromszori — programja. A társasélet velejárója az időnkénti vendéglátás (üdítő italok, kávé, sütemények költségei), kapcsolattartás a volt munkahely dolgozóival, részvétel a politikai életben. A nyugdíjasok közel 10 százaléka tagja az MSZMP-nek. Havi tagsági díjuk körülbelül 10 forint. A budapesti nyugdíjasoknak körülbelül fele szakszervezeti tag. Az idős emberek közel felénél a vallási közösséghez tartozás fontos társadalmi kapcsolat. Ennek költségeit — egyházi adó, perselypénz és a vallásos ünnepek kegyszerszükséglete — is számolni kell. A városon belüli mozgás feltétele a villamosbérlet. ÉYente legalább egy hosszabb utazás költségeit is (kirándulás, rokonlátogatás) figyelembe kell venni. A társadalmi élettel kapcsolatos összes kiadás egy nyugdí jasra számított havi költsége körülbelül 70 forint. Testápolás Az öregedés lassításában, az életerő fenntartásában fontos az ápoltság, a tisztaság. Nemcsak azért, mert az idős szervezet érzékenyebb a parazitákra, fogékonyabb a betegségek iránt, ha-12