Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Gerle János: Elpusztult, vagy föl sem épült...

vinnél, a könyvtár igazgatójával. A kivitelezést előbb a fővárosi pártviszályok, majd a háború tette lehetetlenné. Lajta részt vett három, a Nemzeti Színházra kiírt pályázaton is. (1911-ben első díjat nyert a színház elhelyezésére kiírt pályázaton.) Annak ellenére, hogy a kiírás klaszszicizáló homlokzatot követelt meg a résztvevőktől a színház épületének megformálásában, érdekes tervek születtek a két fordulóban. A második fordulóban a korábban első helyezett Medgyaszay István, a második díjas Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, a harmadik díjas Tőry Emil és Pogány Vlóric, valamint a negyedik díjas Lajta vett részt. Az első fordulóból még Árkay Aladár, Spiegel Frigyes és Knglerth Károly, Komor és Jakab, valamint Krónfusz János tervét érdemes megemlíteni. A második forduló díjnyertese Tory és Pogány lett, halálukig reménykedve vártak tervük kivitelezésére, de mint tudjuk, még az 1965-ös, ugyanebben a témában kiírt nemzetközi pályázat sem hozta meg egyelőre az eredményt. Elpusztult századfordulós építészeti értékek Kétségtelen, hogy országos és budapesti viszonylatban Vágó József épületeinek száma ritkult meg leginkább. A Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkán állt egykori Városligeti Színkört (1908) háborús sérülések miatt bontották le 1948-ban. Ezt az épületet ugyanúgy testvérével, Vágó Lászlóval közösen tervezte, mint az állítólag közlekedési-városrendezési okokból 1959-ben lebontott Engels téri Nemzeti Szalont (1907). Az utóbbi Hauszmann Alajos Erzsébet téri kioszkjának gyökeres átépítésével készült, és ötven éven át volt a fővárosi művészeti élet egyik centruma. Közösen tervezték a Vágó testvérek a rövid életű Petőfi Múzeumot (1908) is, amely az egykori Feszty-villa (Jókai utolsó lakhelye) toldalékául épült a Kisfaludy Társaság megbízásából. A toldalék nélküli épületben n>a a Természettudományi Múzeum Embertani Intézete (Bajza utca 39.) van. Egyetlen lépcsőházi üvegablak emlékeztet itt Vágóék munkájára. Vágó József egyedül tervezett villát a kor egyik legnagyobb építési vállalkozója, a Grünwald és Schiffer-cég két tulajdonosa számára. A Schiffer-ház (1912) jelentős hiányokkal ugyan (Kernstok-freskó, üvegablak, Fémes Beck-szobrok), de megmaradt (Munkácsy u. 19/a.)*, a Grünwald-házníti. azonban csak nyomait hagyta meg a Vár ostroma (Ostrom u. 1.). Telje* Néhány rendkívül értékes, innen származó festményt napjainkban sikerüli megtalálni a Magyar Nemzeti Galéria raktárában. sen elpusztultak az építész és a Tull Ödön festőművész által tervezett stilizált magvaros díszű bútorok és a Kernstok Károly tervezte üvegablakok. A háború áldozata lett a Lipótvárosi Kaszinó nyári helyisége a Gorkij fasor és a Dózsa György út sarkán (1912). Többszörös és végül is teljes átalakítás tette felismerhetetlenné Lajta Béla egyik legszebb alkotását, az egykori Parisiana mulatót (1907); ma a Bartók Gyermekszínház épülete a Paulay Ede utcában. Többek között eltűntek Maróti Géza külső és belső díszítő szobrai. Kozma Lajos 1926-ban építette át az új tulajdonos kívánságának megfelelően neobarokk stílusban a Lechner-iskola egyik legszebb alkotását, a Népköztársaság útja 129. szám alatt található, Árkay Aladár tervezte Babochay-villát (1905). Ugyancsak Kozma építette át 1935-ben modern stílusban Kondor Márton építőmester házát (1907), Trombitás utca 23. Szélsőséges példa a háborús sérüléseket követő ,,ornamentikamentes" helyreállításra az egykor különösen gazdagon díszített Thököly út 27. számit ház (1905, Schütz Rezső) és az ún. „szecessziós bérház" (Rákóczi út 30.). Természetes, de nagyon sajnálatos, néhány eleve rövid életűnek szánt épület eltűnése. Ilyenek a kiállítási pavilonok, például a millenniumi kiállítás valamennyi csarnoka (az újra felépített „történelmi főcsoport": a Vajdahunyad vára kivételével) vagy Medgyaszay István különösen izgalmas margitszigeti kiállítási építményei (1918). Háborús sérülések miatt bontották le az állatkert egyik legszebb épületét, a Kós Károly tervezte bivalyházat (1911), az elefántházhoz hasonlóan egzotikus zsiráfházax (1910. Neuschloss Knüsli Kornél) és több bennszülött, törzsi építésmódot idéző pavilont, például a struccházat és a krokodilházat. Ugyancsak a Városligetben állt (Zrumeczky Dezső terve szerint épült) a Gundel étterem nyári helyisége (1911 k.) A háború áldozata lett a Széna téri korcsolyapálya (1912, Sándy Gyula), a Dózsa György úti Park Szanatórium (1910, Komor Marcell és Jakab Dezső), a Majakovszkij utcai Király Színház (Márkus Géza alakította át orfeumból, 1904 k.) és a két gyönyörű Kemenes utcai villa egyike . (1910, Vidor Emil). Az új Fradi-pálya építésekor tűnt el a hajdani FTC Klubház (1911, Jánszky Béla és Szivessy Tibor). A Flórián téri üzletközpont építésekor bontották le a hangulatos üzletházat a Vörösvári út és Szentendrei út sarkáról (1903, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin). Vágó József és László: a Városligeti Színkör, 1908 Vidor Emil: gellérthegyi villák, 1910 Márkus Géza: a Király Színház, 1904 körül 10