Budapest, 1982. (20. évfolyam)
4. szám április - Dr. Unger Emil—Magyar Zoltán: Ungerék a Magyar utcában
Unger Benedek az őrvidéki (ma: Burgenland) Pinkafőn vagy annak közvetlen környékén született 1703-ban vagy az azt követő években. Lehetséges, hogy elődei a Pinka-völgy székely származású középkori magyar határőrei voltak, akik a XVI. században jórészt kihaltak, s túlélő maradékaikat a betelepülő németek Ungereknek, vagyis magyaroknak nevezték. Unger Benedek mint vándorló kovácslegény kerülhetett Pestre. 1736-ban már háza volt az Újvilág (ma Semmelweis) utcában. 1740-ben feleségül vett egy magánál idősebb özvegyasszonyt, és már mint kovácsmester ugyanezen év augusztus 22-én — nyolc mestertársa ajánlásával — megkapta a pesti polgárjogot. Néhány évvel később elcserélte Újvilág utcai házát Török Antal Hatvani utcai házáért, és ezen a jóval előnyösebb, forgalmasabb helyen, a Hatvani-kapu közvetlen közelében rendezte be műhelyét. A mai Magyar utca északi vége ebben az időben még nem alakult ki végleges formájában. Az a Stadtmauer-Gasse, amelyet említettünk, még nem ért ki a Hatvani utcáig. Az utca megnyitását 1719-ig a Ferenciek ottani kertje akadályozta. A megnyitott utca kezdete eleinte más irányban haladt, mint ma: egy 1743-ból származó térkép tanúsága szerint az utca torkolata távolabb esett a Hatvani-kaputól, mint az Újvilág utcáé, ma viszont — a XVIII. század második fele óta — a Magyar utca van közelebb az egykori kapu helyéhez, az Astoria aluljáróhoz. Nagyon lehetséges, hogy az utca kezdetének közelebb helyezése a kapuhoz kapcsolatban állt Unger Benedek itteni telekszerzésével. A kovácsmester az 1740-es 50-es években új házat építhetett itt — nem pontosan a korábbi Török-féle ház helyén — és az utca átkeresztelése talán éppen ezzel az átépítéssel és a forgalmas, jól jövedelmező kovácsműhely megnyitásával függött össze. Az új, kétemeletes épületet Elefánt-háznak nevezték később, a XIX. század derekán, a földszintjén működő fűszer- és borkereskedés cégére után. A messze földön híres pesti vásárokra érkező szekeresek a Hatvani-kapun behajtva azonnal megtalálták Unger Benedek műhelyét, de a Kecskeméti-kapun át érkezők is könnyen elérhették a Magyar utcán keresztül. Amikor a városfal külső oldalán is szabad lett építkezni, a mester még jobb helyre, az Országútra, a mai Múzeum körútra helyezte át műhelyét. Unger Benedek csakhamar jómódú lett és tekintélyes. 1755-ben a választópolgárok százas testületébe is beválasztották. Miután gyermektelenül özvegyen maradt, 1762-ben, idős korában feleségül vette egy rézművesfiatalon megözvegyült leányát, Hägen Klárát. Esküvői tanúja Mosel József városbíró és Scopek Ferenc tanácsjegyző volt. Mosel József — később Pest legelső polgármestere — lett gyermekeinek keresztapja is. Unger Benedek 1781-ben halt meg. Két fia maradt, Antal és Ferenc, akik Schmied—Unger melléknévvel folytatták apjuk foglalkozását, és a család máig is virágzó két főágának ősei. Különösen az Antal-főág leszármazottai játszottak hosszú évtizedekig jelentős szerepet Pesten mint igen gazdag polgárok és vaskereskedők. A családi hagyomány tudni véli, hogy valamikor ,,az egész Magyar utca" az Unger család tulajdonában volt. Mivel a levéltári és telekkönyvi adatok nincsenek feltárva, csak annyit lehet mondani erről, hogy Unger Benedeknek csakugyan volt legalább még egy háza a Magyar utcában, az országúti kovácsműhely épületével átellenben, a fal belső oldalán, a mai Reáltanoda utca torkolatával szemközt. A Magyar utca és a névadó család kapcsolata nem szűnt meg Unger Benedek halálával. 1852-ben Benedek unokája, a dúsgazdag Unger Henrik, Pest ötödik legvagyonosabb háztulajdonos polgára, Ybl Miklóssal átjáróházat építtetett a feleslegessé vált egykori műhely helyén, az Országút—Magyar utcai kettős telken. A ház ma műemlék, Pest talán legszebb romantikus stílusú kis palotája. Évtizedekkel később, 1914-ben, Benedek egyik ükunokája, dr. Unger Richárd felépíttette és megnyitotta a hátsó frontjával ugyancsak a Magyar utcára néző, annak az egykori Elefánt-házzal szemközti sarkát elfoglaló Hotel Astoriát. 37