Budapest, 1982. (20. évfolyam)

3. szám március - Zolnay László: Egészen a szűztalajig 4.

Körvarratok radiográfiai vizsgálata sabfa mozzanatait, a távvezeték töréssel szembeni biztonságának figyelembevételével, mérlegelve a véletlen eseményekből származó igénybevételeket, ismerve a távvezeték-építés egyes műveleteinek hatását, meghatározhatók a spirálvarratos csövekkel szemben támasztott követelmények, amelyeket a cső gyártása során el kell érni. Megfordítva, ismerve a cső tulajdonságát, a távvezeték építése során végzett műveletek hatásának ismeretében pontos becslést tehetünk adott távvezeték töréssel szembeni biztonságára, az üzemi terhelés, illetve különböző véletlen eseményekből származó járulékos igénybevételek esetén. Az első út követelményrendszert jelent a kohászati üzem számára, a spirálvarratos csövek gyártásának fejlesztéséhez, a második pedig lehetővé teszi a hazai kohászati üzemekben gyártott termékekből (jelen esetben a DX—65 jelű spirálvarratos csőből) készülő szerkezet (távvezeték) töréssel szembeni biztonságának pontos becslését különböző igénybevételek esetén. Ezeknek a feladatoknak a megoldása áll a Vasipari Kutató Intézet hegesztett szerkezetek anyagainak fejlesztésével kapcsolatos munkájának középpontjában. A Budapest-körvezeték töréssel szembeni biztonsága elsősorban azért fontos, mert a nyomvonal sűrűn lakott területek, nagy jelentőségű üzemek közelében vezet, nagy forgalmú autóutakat és vízi utat keresztez, de fontos azért is, mert esetleges meghibásodásának hosszabb időt igénylő kijavítása komoly kiesést okoz a fővá ros energiaellátásában. A Budapestkörvezeték töréssel szembeni biztonságának meghatározására laboratóriumi körülmények között törésmechanikai és hegesztési repedésérzékenységi vizsgálatokat végeztünk. A hegesztési repedésérzékenység ismeretében a távvezeték-építő vállalat pontosan meghatározta az alkalmazott hegesztőelektródától függő hegesztési munkarend elemeit (áramerősség, hegesztési sebesség, hegesztési idő, előmelegítési hőmérséklet), amelyeket a vezeték építése során szigorú technológiai ellenőrzés keretei között betartott. A törésmechanikai vizsgálatok eredményeiből meghatároztuk a DX—65 jelű spirálvarratos cső anyagának szívósságával szemben támasztott követelményeket, amelyeket a cső gyártása során tételként ellenőriztek. A távvezeték töréssel szembeni biztonságának megállapításához kapcsolatot kell teremteni a laboratóriumi törésmechanikai vizsgálatok eredményei és a távvezetékben meghatározott igénybevétel mellett feltételezett hibák stabilitása között. Ezt a kapcsolatot különböző méretű és alakú hibákat tartalmazó csövek belső nyomással végzett törési kísérleteivel határoztuk meg. A hibákat a roncsolásmentes vizsgálat eredményeinek statisztikus értékelése alapján választottuk ki, és művi úton állítottuk elő. A kísérletek során mértük a hibák környezetének alakváltozását az igénybevétel függvényében. A törés pillanatát mutatja a 6. kép. A Budapest-körvezetékre vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján a Vasipari Kutató Intézetben megállapítottuk, hogy normál üzemi terhelés mellett a cső falvastagságával egyező mélységű hiba esetén sem indul el a repedés, ami azt jelenti, hogy a cső hamarabb kilyukad, mint eltörik. Illetve a felsorolt véletlen események hatására meginduló repedés maximum 1000 mm megtétele után megáll. Ennek az a jelentősége, hogy a véletlen esemény hatására bekövetkező törés csak igen szűk környezetben okoz károsodást (élet- és vagyonbiztonság), illetve az ilyen mértékben meghibásodott szakasz kijavítása (gyakorlatilag egy szál cső kicserélése) a feltárást követően rövid idő alatt elvégezhető. A véletlen esemény hatására bekövetkező meghibásodás legfeljebb kis mértékű kiesést jelent a főváros energiaellátásában. Beszámolónkban példát ragadtunk ki a Vasipari Kutató Intézetben hegesztett szerkezetek anyagainak fejlesztésével kapcsolatos tevékenységéből. A példát a főváros energiaellátása szempontjából közelmúltban megépült körvezeték építésének egyes mozzanataival illusztráltuk. Eredményesnek tartjuk hegesztett szerkezetek acéljainak fejlesztésével kapcsolatos kutató-fejlesztő munkánkat, mivel a fejlesztés alapjául szolgáló követelményrendszert az acélok hegesztett szerkezetben mutatott viselkedéséből vezetjük le. Ezen a téren végzett munkánk eredménye szoros kapcsolatot teremt az acélgyártó kohászati üzemek és az acélfelhasználó, szerkezetgyártó üzemek között. A spirálvarratos csövek vizsgálatával, illetve a távvezetékek építésével kapcsolatos kutató-fejlesztő munkánkat évek óta támogatja a Dunai Vasmű és a Kőolajvezeték Építő Vállalat. A Budapest-körvezeték építésének egyes mozzanatairól készült felvételeket a Kőolajvezeték Építő Vállalat bocsátotta rendelkezésünkre, amelyért ezúton is köszönetet mondunk. (X) Dr. Rittinger János oki. gépészmérnök oki. hegesztő szakmérnök Vasipari Kutató Intézet A törés pillanata A Duna keresztezéséhez előkészített csőszakasz Fótdgáxmortnyiság áramlási diagrar 1BBO évi caücafogyaaztáe esetén 45