Budapest, 1981. (19. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Buza Péter: Bök Péter, a „civil-rendőr"

DR. BUZA PÉTER Bök Péter, a „civilrenclőr" „Ki adja, s készíté, nem ács, nem asztalos, hanem székely primőr, Ferenc József, Porosz Korona és Román Csillag Rend lovagja, Volt detektív főnök, tanácsos - nyugdíjba. Miklósnak barátja, kiben barátot nyert. És ki ma üdvözli: Szombatfalvy Albert." A kicifrázott székelykapu valamikor a megajándékozott, Szemere Miklós lőrinci lőterét díszítette. Három télen át faragta az ügyeskezű nyugalmazott „civilrendőr". Ahogy el is meséli a bal oldali ajtófélfára vésett betűkkel: „Ez székely kapun dolgoztam — kispesti nagy házamban — feleségem türelmes— szeméttakarítása mellett — az 1904., 1905. és 1906-os esztendők telén..." A Vörös Postakocsi urát, az őseit Huba vezérig visszavezető kártya- és lóversenykirályt aligha kell bemutatnunk. Szombatfalvy Albertrő\ viszont, aki a „fejedelem" másodunokatestvére — nagyszüleik: Boronkay Anna és Mária édestestvérek voltak —, egyelőre nem sokat tudunk. Legfeljebb annyit, hogy húgánál, Klári néninél — a kispesti postamesternél — talált új családot a húszéves Móricz Zsigmond, s hogy „bátyó", a ház gyakori vendége, beszélte rá ifjú barátját egy operett megírására. Móricz Miklós, az író öccse — ezeknek az éveknek krónikása — maga is emlegeti ezt az ismeretséget, ha itt-ott téved is az adatokat illetően: „Szombatfalvy szereti a fiatalokat és szereti a művészeket. Jó barátja Boncza Miklósnak, neki is baráti szerepe van benne, ha Ady Endréből mégis vő lesz Csúcsán. A fiatalok, Ady »Bandi« meg Csinszka gyakran vannak kint nála, Miska (sic!) pesti házában. Dedikált fényképet adnak neki. De ez persze későbbi történet... A fővárosi rendőrségnél detektívfőnök-helyettes, magas rang akkor, barátja Szemere Miklósnak, a nábobnak, »bátyó«-val politikáról is lehetett beszélgetni (aki nem tudott, az ránézve nem is volt senki), de művészetről, különösen színházról is. Miklós Ödön, a színigazgató mindennapos volt a bátyó házánál, s ha a Tasziló színre kerülhetett, az ennek a barátságnak köszönhető". Szombatfalvy Albert ezekben az években már nyugalmazott rendőrtanácsos, s nem detektív-főnök helyettesként, hanem a fővárosi rendőrség detektívosztálya vezetőjeként fejezte be a szolgálatot. Keresztnevében is téved az emlékező, ahogy azt is rosszul tudja, hogy Pesten van háza. Maga a faragott kapu is elárulja: Berci bácsi Kispesten élt. A Kispest—Szentlőrinci névtár 1896-ban megjelent füzetéből azt is megtudhatjuk, hogy a Kossuth Lajos utca 27. (ma: 29) szám alatti házban. Különös épület. Egykori gazdájának érzelmeiről árulkodik. A százéves Kispest című monográfia írja: „A Kossuth Lajos utca 29. szám magasföldszintes szerény családi háza 48-as emléket őriz... Szombatfalvy Albert az Újépület bontási anyagából vásárolta meg a kőlapok és az ajtók egy részét." Batthyány Lajos egykori cellájának 36 nagyméretű vörösmárvány lapja az üvegezett veranda padlatát fedi. A konyhában, fürdőszobában, éléskamrában még kétszer ennyi lelhető fel e különös természetű relikviákból. Az ajtók és kilincsek is az Újépületből származnak. A veranda falán fekete márványtábla, szinte olvashatatlanná fakult arany betűi a házigazda disztichonokba foglalt tiszteletét hirdetik: Egy kálvária, hol most állasz, stáció rajta Minden egyes kőlap, melyre a szem letekint. Egykor — vértanú útját téve — e márványon ment Halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos. A tekintélyes rendőrtanácsost 1904-ben Kispest község képviselőtestületének tagjai közé is beválasztják. Hosszú évekig elnöke a kispesti Lövész Egyletnek. (Itt vett először puskát a kezébe Prokopp Sándor, a stockholmi olimpikon). 1906-ban tagja annak a fővárosi bizottságnak, amely II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak fogadási ünnepségeit szervezi. Közvetítése révén a nemzeti kegyelet kísérte koporsót kispesti asztalosmesterek készítik el. Azt, hogy mikor érkezett ide, a főváros árnyékában meghúzódó településre, mikor épített itt házat, nem tudjuk. Az azonban egészen bizonyos, hogy még aktív korszakában, valami kot az 1880-as évek elején. Amikor napidíjasként a fővárosi kapitányság szolgálatába állt. Ez egyébként 1882-ben történt. Addig azonban megesett egy és más, ami rászolgálhat figyelmünkre. Szombatfalvi Szombatfalvy Albert Szakoly ban született 1848-ban. jogásznak készül — tipikus dzsentri pálya —. de ügyvédbojtárként, tizennyolc éves korában, 1866. január 14-én színésznek áll. Apja el is tiltja családi nevének használatától, és a „tékozló fiú" Szeőy néven lép fel a világot jelentő deszkákon. .,Különösen epizódszerepekben aratott sikert" — írja róla a Színészeti Lexikon. 1869-től Kőmíves Imre pesti társulatánál játszott, 1872-ben pedig megpróbálkozott a színigazgatással is. Egy szezonra futotta erejéből, aztán szélnek eresztette társulatát. Ekkor, 24 évesen visszatér a szülői házba, és egy évvel később leteszi Zilahon a jegyzői vizsgát. De, ha új időszámítás kezdődött is életében — ésez már egyéniségre vall —, régi énjét soha sem tagadta meg. Kispesti házának kertjében ott állt Feleki Miklósnak, a színésznek szobra. E vendégszerető hajlékban töltött a századforduló után évről évre hosszú hónapokat a kor jeles színigazgatója: Miklóssy Gábor. Népszínműveket írt Szombatfalvy Albert — a Páter Ubryk, a Miksa Császár és a Tiltott szerelem címűt —, az utóbbit már a főváros detektívfőnökeként. Házastársát is a színpadnak köszönhette: felesége, Kovács Róza énekesnő, annak idején szintén Kőmíves társulatánál volt szerződött primadonna. 1873-ban azonban mégiscsak új élet kezdődött a volt színész számára. Letévén a jegyzői vizsgát, 1874-től kezdődően a Szilágyság különböző községeiben jegyzőként, körjegyzőként, szolgabíróként működött. Köztisztviselői pályafutását mint segéd-Szombatfalvy Albert 18 %