Budapest, 1981. (19. évfolyam)
2. szám február - Rajna György: Nyomozás egy dombormű ügyében
)OMBORMÜ ÜGYÉBEN fölvitt az egyik első emeleti lakásba Kardos Imréhez, az egyik legrégibb lakóhoz. Kardos elmondta, hogy ő is részt vett a bérház építésében, és szerinte a dombormű Rerrich Bélát ábrázolja. Alig tudtam leplezni örömömet. Köszönettel tartozom neki, hiszen az ő szóbeli emlékezése indított az ismeretlen kalapos férfi nyomába. A Művészeti Lexikont fölütve meggyőződhettem arról, hogy az Elektromos Művek Hengermalom utcai lakótelepét Rerrich Béla tervezte. De ez még kevés annak bizonyítására, hogy a dombormű valóban őt ábrázolja. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségen újabb nyomra bukkantam. Kezembe került az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879—1929 című könyv, amelynek 225. oldalán Rerrich Béla fényképét is megtaláltam. A portrén látható jellegzetes felső ajak a dombormű kalapos férfireliefjéhez hasonló, s minden bizonynyal megállapítható: a relief az Elektromos Művek lakótelepének tervezőjét ábrázolja. Ki volt Rerrich Béla? Építő művész és kertépítő. 1881-ben született Budapesten s itt is halt meg 1932-ben. Peez Samu tanszékén tanársegédként működött. 1906 és 1908 között Angliában — állami ösztöndíjjal— a munkáslakásokat tanulmányozta, majd Párizsban, Versailles-ban és Dahlemben kertépítő tanulmányokat folytatott. Hazatérve a Kertészeti Tanintézet kertművészeti és kertépítészeti tanszék tanára lett, később igazgatója. Híres építész: a kolozsvári városháza, s a Székesfővárosi Könyvtár tervpályázatán és az Elektromos Művek Fehérvári úti lakóházpályázatán első díjat nyert. Fő műve a szegedi Fogadalmi templom előtti tér és árkádsor, valamint a Csanádi püspöki rezidencia épületének megtervezése. A szegedi építkezéseknél, hamburgi és angol tapasztalatok alapján, a klinker architektúrát alkalmazta. Emlékét, az árkádok kapuja alatt, tábla őrzi. Ugyancsak az ő elgondolása szerint készült el — Sidló Ferenccel közösen —a Pantheon Kapisztrán János—Hunyadi János — Giuliano Cesarini szoborcsoportja. Restaurálta a Fogadalmi templom előtti Dömötör-tornyot, szépérzékét az ennek a falába vágott ajtó kovácsoltvas rácsa és a Fogadalmi templom kovácsoltvas kapuja („Az élet kapuja") dicséri. Emlékét Szegeden — többek között — a Fogadalmi templom mögötti, róla elnevezett kis tér is őrzi, melyen a Kolozsvári testvérek prágai Szent György-szobrának másolata áll. Budapesti munkáiról is érdemes szót ejteni. Ő tervezte az I., Szilágyi Dezső téri Peez Samu-díszkút (Berán Lajos alkotása) gótikus talapzatát. Megérdemelné, hogy a Fehérvári út 88/b számú házon található dombormű alsó szegélyébe— utólag — a neve is be legyen vésve. Mondottuk: a kalapos férfi domborműve minden bizonnyal Rerrich Bélát ábrázolja. De ki lehetett a relief készítője? A Hengermalom utca 2/a szám alatti bejárat mellett két szobor is látható — az egyiknek, sajnos, hiányzik a feje: mindkettő Beck Ö. Fülöp alkotása. Aligha tévedünk, ha megkockáztatjuk: a Rerrich Bélát ábrázoló dombormű is az ő alkotása. A dombormű bizonyosan Rerrich Bélát ábrázolja Rerrich Béla fényképe A Vállalkozók Lapja jubileumi albumában Dombormű a Fehérvári út 88/b számú ház falán. Csigó László felvételei 31
