Budapest, 1981. (19. évfolyam)

2. szám február - Interjú Kertész Péter: Őrangyalunk, a KÖJÁL

nagyságával és bizonyos mértékben feladataival is. Létszámunk meghaladja a hétszázat, az említett 66 orvos mellett csaknem felszáz diplomás segíti munkánkat. Évente hozzávetőlegesen félmillió anyagon másfél millió vizsgálatot végzünk el. Az intézet a szakmai feladatoknak megfelelően nyolc osztályra tagozódik. Ezek: környezetegészségügyi, gyermek- és ifjúságegészségügyi, sugáregészségügyi, kórház-higiénés, munka-higiénés, élelmezésegészségügyi, járványügyi és fertőtlenítési. Van egy nagy telephelyünk Püspökszilágyiban. Az a feladata, hogy az ország területéről begyűjtse a sugárzó anyagok hulladékait, feldolgozza és véglegesen tárolja azokat. Elsősorban összfővárosi feladatokat látunk el, de vannak országos teendőink is, így például mi képezzük ki a gázmestereket és a fertőtlenítőket is. Regionális feladataink közé tartozik: a mi zajcsoportunk végzi el — Pest megye területén is — a szükséges méréseket. Es még egy szolgáltatás, amellyel más KÖJÁL-ok nem foglalkoznak: saját mentőparkunkkal szállítjuk kórházba a fertőző betegeket. Tehát rendkívül szerteágazó és sokrétű a tevékenységünk. Nem lehet ezt lezárt folyamatnak tekinteni, hiszen napról napra változik a helyzet. — Vagyis a védelem egyidejű a veszélyeztetettséggel? — Naprakészen csak bizonyos dolgokat észlelünk, de a levegőszennyezettséget órára készen. Működik nálunk ugyanis egy telemetrikus levegőszennyezettséget vizsgáló hálózat, amely folyamatosan adatokat szolgáltat a központunkban levő számítógépnek. A közegészségügyi-járványügyi tevékenységre, a megelőzésre mindig szükség lesz. legfeljebb a munka tartalma változik. Olyan sok mindent nem tudunk még, amit ezután kell feltárni és vizsgálni. Nem tudjuk például, hogy a különböző környezeti szennyeződések, például a levegőszennyeződés, milyen hatást gyakorol a lakosság egészségi állapotára. Vannak ugyan szakirodalmi adatok, de a fővárosban és hazánkban nagyon kevés ilyen jellegű vizsgálat végére került pont. Ez hosszú időszakra megszabja a feladatokat. Azt már tudjuk, hogy a krónikus légzőszervi betegségek és a szennyeződés között összefüggés van, csak azt nem: hogyan, mi módon jön létre? Azt is mindenki tudja, hogy a daganatos megbetegedések jó részét kémiai anyagoknak tulajdonítják, s a kémiai anyagok, köztük a nehézfémek, rendkívül nagy mennyiségben fordulnak elő a környezetünkben. Úgyhogy lesz tennivalója az elkövetkező időkben is a KÖJÁL-nak. Előbb-utóbb a társadalmi megítélése is objektívebb lesz, mint napjainkban. 11