Budapest, 1981. (19. évfolyam)

12. szám december - Dániel Ferenc: BBS = Balázs Béla Stúdió

s megvitattuk őket. Megvitattuk saját forgatókönyveinket is: A harangok Rómába mentek . . . Gyalog a mennyországba .. . még mielőtt filmekké realizálódtak volna. (Tervezgetések, viták, pályá­zatok — filmek nélkül. Az át­törés éve: 1961. Megszülettek a stúdió emblémájával jelzett alkotások — összesen harminc­hat percnyi mozgókép. Velük egy újabb filmes nemzedék döngette a kapukat. írásom idején már létezik BBS-archívum — fáradságos munka eredményeképp. A sza­naszét szórt kópiákat Grün­valszky Ferenc, Szomjas György, Magyar Dezső, Gazdag Gyula, Mihályfi László és má­sok kutatták fel; raktárakból, stúdiókból, polcokról és dobo­zokból. Ám elveszett a BBS egyik első filmje, Bán Róbert és Sára Sándor: Hajnal után sö­tétség című kilencperces alkotá­sa; nyoma veszett Nóvák Márk és Tóth János I. Filmplakát­jának. Az úgynevezett filmog­ráfiák 1961—1981 között 150 BBS-műről adnak számot, de a töredékes dokumentumok, jegyzőkönyvek jelentések tanú­sága szerint ennél jóval több film készült, nem is szólva a fél­bemaradtakról, kezdemények­ről. A filmtörténetben, sajnos, mindenkor ismétlődő jelenség: a mozgóképáradatban kép­telenség megóvni az értékeket. S a kárt nem pótolja, hogy a Balázs Béla Stúdió pasaréti pol­cairól a törzskönyvezett filme­ket a művelődési otthonok, filmklubok bármikor kölcsön­vehetik.) 1961: Hajnal után sötétség (leírások szerint színes dokumen­tumfilm volt a vüág egy napjá­ról, amikor Gagarint fellőtték az űrbe.); Ősz (Kézdi Kovács Zsolt és Zöldi István lírai hangvételű filmje); Te, Variációk egy témára (Szabó István és Vámos Tamás filmetűdjei, a rendező debütálása). 7962; Cigányok (Sára Sándor és Gaál István immár klasszikussá érett dokumentumfilmje); Csend­élet (Nóvák Márk és Tóth János e filmjükkel kezdték meg kine­matográfiai kísérleteiket); Pro­metheus (Gábor Pál és Zsombolyai János kísérleti játéka, a montázs újrafelfedezése). E filmek a sor­ban elsők; és csak az elkövetke­zendő évek hirtelen megugró ter­méséből érthetjük meg, hogy milyen sokrétű, és sokféle tehet­séget munkába lendítő alkotóélet folyt akkor a stúdióban. Az al­kotók: Kardos Ferenc, Ventilla István, Elek Judit, Gyöngyössy Imre, Lakatos Iván, Kenyeres Gábor, Huszárik Zoltán, Reisen­büchler Sándor, Koltai Jenő, Klausz Alfréd, Nepp József, Ne­ményi Mária, Zöldi István . . . s később újabbak és újabbak csat­lakoztak hozzájuk. Németh András: Rekvizitumo­kat őrzök a BBS életéből (a Te kézzel írott gyártási naplóját, a címadó Kedd első vetítési meg­hívóját, és így tovább), őrzöm ezeket, mert nagyon hosszú időt ölel át az a korszak — több mint húsz évet —, amíg ilyen vagy olyan módon közöm volt a stúdióhoz. Olykor mint gyártás­vezető, de voltak időszakok, ami­kor »hivatalból« — különféle be­osztásokban — főnök voltam. Sze­rettem stúdiós lenni, az első idő­szakot különösképp szerettem. A hatvanas évek elején valódi mű­helyben igazi csapatmunka folyt. Mindnyájan szerettük egymás filmjét, és izgultunk érte. Ter­mészetesen azért mindenki a saját­jáért is . .. Jellemző, amikor az egyik filmet forgattuk, a BBS minden egyes tagja reggeltől es­tig ott volt a forgatáson. Sőt, este kilenckor, tízkor, tizenegykor a muszternézésen is, alig fértünk a vetítőbe. Lehet, hogy kissé túl­zok, amikor azt mondom: ez volt az a korszak, az a varázslatos, amit úgy lehetne jellemezni: a József Attila-i harminchat fokos láz kollektív eufóriája. Varázslat volt, s máig őrzöm az emlékét... Sára Sándor: A Cigányok volt a BBS első dokumentum­filmje. Én akkoriban a Híradó és Dokumentum-filmgyárban dol­goztam; abban az időben készí­tettük Gaál Istvánnal az Oda­vissza című filmet, amely a bejá­ró munkásokról szól. . . így én is beadtam egy témát a cigányok­ról. Ott azonban nem sikerült el­fogadtatnom; sőt. . . Máig őrzök egy különös levelet, az akkori igazgató levelét. . . abban a be­nyújtott forgatókönyvre válasz­ként azt írta nekem, hogy a for­gatókönyvet csak a film elkészül­te után tudja elfogadni. Ez non­szensz. így került a Cigányok terve a Balázs Béla Stúdióba, ahol bizalmat szavaztak a vállalkozás­nak. Mi a stúdióban nagyon kegyetlenek és nagyon őszinték voltunk egymáshoz, s ez hosszú évekig általában így volt. Kegyet­len, őszinte vitákban készültek filmjeink . . . Eufória és kegyetlenség. E kettő szorosan összefügg filmtör­ténetünk talán legfontosabb kor­szakában. Többről volt szó, mint hogy a történelem, a valóság ön­nön méltó leképezésére sarkall­ta az alkotókat; hogy szembe­nézésre késztessen. A „mozgó­fénykép" vált lényegessé, hiszen a Jancsó említette új hullám: hul­lámverés. Truffaut, Resnais, Go­dard, Louis Malles és a többi francia mellett a vászonról „csap­dostak" az olaszok: Fellini, Vis­conti, Antonioni; a távol-keletiek: Sindo, Kuroszawa, Mizogucsi; történelmi rokonaink: Wajda, Álunk, Kawalerowicz, Borowcik. Röviden: a világ filmművészete vált egyszeriben normává. Annak az eufóriás és kegyetlenül őszin­te, tehát ugyancsak munkalázas felismerése, hogy a mozgókép­kompozícióban személyiségek vi­askodnak léttörvényekkel, nem­zeti sajátosságokkal, hagyomány­nyal; hogy a képkivágást, moz­gást nem lehet elvonatkoztatni az ítélőerőtől vagy attól az intuí­ciótól, amely minden részletet felelősen áthat. Ilyenképpen húsz év távlatából is fölsejlik a BBS-ben szárnyaikat próbálgató filme­sek eufóriájának, kegyetlen őszinteségének tartalma: az Or­szágúton, a Kopár sziget, a Rocco, a Négyszáz csapás vagy a Mater Johanna — megannyi kristályo­suk élmény — vonzott, serken­tett: „mi sem adhatjuk alább!". Tóth János: ... 1962 óta csiná­lok filmeket a Balázs Béla Stúdió­ban, számomra a stúdióban vég­zendő munka: nehezebb anyagi körülmények között szabadabb filmkészítés lehetőségét jelenti. Minden nehézség ellenére én a stúdiót kísérleti műhelynek te­kintem, ahol nagyobb a koc­kázat. Igaz ugyan, hogy kisebb területen — de ad teret, pá­lyát, pénzt, lehetőséget, ablakot, mindent. Én mind a mai napig nyitottnak, végtelennek érzem a stúdió lehetőségeit. Élni kell vele, és én szeretek élni vele. Antal István: A stúdióban különböző markáns egyéniségek­kel együtt készíthettél filmet. .. Nóvák Márkra gondolok, Ven­tilla Istvánra, Huszárik Zoltán­ra. Milyen .volt velük dolgozni? Tóth János: Mi kerestük meg egymást és mi csináltuk a stú­diót. Ezek t a kapcsolatok vagy megvoltak, vagy szubjektíven ala­kultak, de a stúdió adta keretet mi akartuk filmtartalommal meg­tölteni. Az együttes munka szá­mára egyedüli lehetőségünk a BBS volt' 19 Balázs Béla Stúdió Igazoltan távol voltaiig

Next

/
Oldalképek
Tartalom