Budapest, 1981. (19. évfolyam)

11. szám november - Marjai József: Elhűlnétek látván...

MARJAI MÁRTON Elhűlnétek látván.,. Az jó vitézeknek például jelentsük, Az félelmeseket ezzel megbátorítsuk (llosvai) Igaz lelki gyönyörrel olvastam a Budapest áprilisi számában Zolnay I .ászló Fura kincsek a Mátyás-templomban című tanulmányát. Minthogy éppen a Toldi-mondakörrel foglalkozom, hadd fűzzek egy-két érdekességet a templom legendájához és Toldi személyéhez. Garay János szép niebelungi verssorokban mondja el Toldi várbeli kalandjait: „Budán a büszke várban egy ősi templom áll, / Ki építette volna más, mint Mátyás király, / A templom belsejébe sok lépcsőn jutni le; / Minthogyha földbe volna sülyedvefélfele.'''' (Mátyás temploma). Hát ennek a süllyedésnek'" története van. Mikor már készen volt a templom, nem volt bátor ember, aki felvigye a keresztet a torony csúcsára. Mátyás király három falut és istállójának legszebb lovát ígérte annak, aki a feladatot elvégzi. Ekkor állt elő az öreg Toldi Miklós. Vállára vette a'nagy keresztet, és biztos léptekkel haladt föl a hágcsón. Majd a keresztet a helyére illesztette. Mert alapos munkát akart végezni, megmozgatta, szilárdan áll-e. „Nem áll elég erőseri" - szól s új munkába kezd. A mázsás buzogánnyal hatalmasakat csapott a kereszt tetejére. „A rettentő ütéstől a szemegyházfalak/A földbe két arasszal alább szállottanak;". Csak a tömeg szava állította meg: ne verje lejjebb az épületet! A költő szerint Mátyás király így szólt: „Három falummal ér fel, melyet tevéi a kár; / Én hát magamnak tartom mind három falumat; / Isten nevében vidd el legszebbik lovamat.'''' Toldi kiválasztotta a lovat, és elkocogott. Életének végső szegénységében nem tudta az állatot rendesen tartani. Garay János'népi szólás-mondást idéz: „Szemétdombon tengődött megrokkant szép peje, / S a rettentő buzgány lett mindkettő sírköve.'''' (Azt a mondást, hogy: tengődik, mint Toldi Miklós lova a szemétdombon, családi környezetünkben is hallottam.) Toldi fegyvereit, köztük a buzogányát, valamint fejecsontját (állkapcsát) és koponyáját három évszázadon át látni lehetett a budai vár bécsi kapuján kívül, a várfalon, jobb és balfelől kőpolcra felrakva, illetve vaskapcsokra felakasztva. A megjelenítésben Toldi Miklós Budának védő hérosza, mint Athénnek Thészeusz. Annak is előkeresték csontjait, és odaszállították. Az ő kardja is apjáról héroszkard volt. Akhilleusz isteni eredetű fegyverzete a prototípusa ennek a hagyománynak. Nálunk Attila hun király „Isten kardja" tölt be hasonló szerepet: hősmondáink egyik szép motívuma. Lehetne emlékeztetni a rómaiak „égből esett" pajzsára és hasonlókra is, de térjünk vissza Toldi fegyvereire és 40